Esztergom gazdasági környezete

2020. április 21. 17:38 kedd

Esztergom 28 ezres állandó népességével 39. a magyar városok méret szerinti rangsorában. Az esztergomi járás összesen 24 települést foglal magába, több mint 91 ezer lakossal, ezzel Komárom- Esztergom megye legnépesebb járása, de országosan is csak 18 ennél nagyobb lakosságszámú járás található; ezek zömében megyei jogú városok közvetlen vonzáskörzetei. Esztergom egyúttal a szlovák-magyar határon átnyúló, több mint 170 ezer főt tömörítő Ister-Granum Európai Területi Társulás központja.

Esztergom kiemelkedő szerepet játszik az értéktermelésben, ipari parkjával valódi gazdasági központ, ahol a térség legtöbb közép- és nagyvállalkozása tömörül, és közel 10 ezer alkalmazott dolgozik. A gazdaság 2015-ös bruttó hozzáadott értéke a 15. legnagyobb volt, megelőzve ezzel több megyei jogú várost, és több, nála jóval nagyobb népességű várost. Számos gazdasági mutató szerint Esztergom a Tatabánya, Komárom- Révkomárom, Érsekújvár és a budapesti agglomeráció közötti térség elsőszámú gazdasági központja.

Esztergom és funkcionális gazdasági térségének gazdaságszerkezetében a feldolgozóipar a legmeghatározóbb ágazat; a közép- és nagyvállalatok dolgozói létszámának 78,5%-át, míg nettó árbevételének 92%-át adja. A feldolgozóiparon belül kiemelkedő szerepet tölt be a közúti jármű gyártása, a Magyar Suzuki Zrt.-nek köszönhetően. A feldolgozóiparon belül kiemelkedő szerepet tölt be a közúti jármű gyártása; a létszám 41,4%-a, míg az árbevétel 76,6%-a ebből származik. A feldolgozóiparon belül a Suzukit leszámítva is az elsőszámú foglalkoztató és értéktermelő a közúti jármű gyártása (a feldolgozóiparon belüli foglalkoztatottak 22,1%-ával, az összes árbevétel 30,3%- ával). Ezen túl a gazdaságszerkezetet a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása (alkalmazotti létszám 21,1%-a, nettó árbevétel 7,5%-a), a vegyi anyag, -termék gyártása (12,2%, 5,9%), a nem fém ásványi termékek (5,8%, 4,5%), továbbá a fémfeldolgozási termékek gyártása (8%, 3,2%) határozza meg. A többi feldolgozóipari szakágazat foglalkoztatási súlya (a létszám 11,5%-a) csekély, és együttesen is egy nagyságrenddel alacsonyabb bevételt (2,3%) realizálnak az öt fő szakágazathoz képest. Az említett főtevékenységek közül számos több szállal kötődik a járműiparihoz: az autóipari beszállításhoz kapcsolódó legalább 50 főnek munkát adó cégnél (ideértve a Suzukit is) dolgozik az esztergomi gazdasági térségben közép- és nagyvállalati keretek között foglalkoztatottak 73,7%-a, akik a vonzáskörzet nettó árbevételének 86,4%-át állítják elő. Nem csak Esztergomban dominál az autógyártás, tekintve, hogy az említett vonzáskörzet közép- és nagyvállalati körében is túlsúlyban vannak a járműipari társaságok mind a foglalkoztatás (63,2%) mind a termelési érték (62,7%) vonatkozásában.

A város turizmusát a meglévő adottságok és a mintegy évi kb. 800 ezer fős látógatószám ellenére egyelőre még alacsony tartózkodási idő és ebből eredő alacsony költés jellemzi. A vendégéjszakák száma 2018- ban nem érte el a 150 ezer éjszakát, és a városban átlagosan két éjszakát eltöltő vendégek több mint 80%-a belföldi volt. Esztergom esetében külön érdemes foglalkozni a város idegenforgalmi adottságaival. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség márkapozíciójáról azt írja, hogy azt két tényező határozza meg: egyrészt a fővárosba érkező, jellemzően külföldi turisták tartózkodási idejét és költési hajlandóságát növeli, másrészt önálló belföldi úti célként is pozícionálható. Ebből a kettősségből adódik, hogy a város eltérő hosszúságú programot jelent a külföldi és a belföldi látogatók számára.

Esztergom esetében kifejezetten magas az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, és ezzel párhuzamosan az önkormányzat bevételei között ez a forrás vezető helyzetben van. Az összevetés évében Esztergom költségvetési bevételeinek jelentős része az iparűzési adóból származott, ami rámutat arra, hogy a városnak mindent meg kell tennie azért, hogy megfelelő körülményeket (munkaerő, infrastruktúra, együttműködés) biztosítson a városban működő gazdasági szereplők számára. Ugyanakkor a városnak tudatosan meg kell kezdenie a felkészülést a termelési folyamatok változására is, ami az ipar 4.0 elterjedésétől várható. Az okos gyárak (smart factory), a tovább automatizált technológiai megoldások (pl. komplex machine to machine folyamatok) hatására a nagy mennyiségű, kevésbé képzett munkaerő helyett egyre kisebb létszámú, de magasan kvalifikált szakemberre lesz szükségük a gazdasági szereplőknek