Esztergom a Dunakanyar fővárosa logo
Canterbury

Canterbury

20. április 20. 21:55 hétfő


Canterbury 2004. október 24-től testvérvárosa Esztergomnak. Ekkor írta alá a két város polgármestere a hivatalos együttműködést lehetővé tevő alapító okiratot Canterburyben.

Canterbury

Népessége: 54 880 fő (2011)

Canterbury város Kelet-Kentben, Anglia délkeleti régiójában, a Stour folyó mentén fekszik, és Whitstable, valamint Herne Bay városokkal együtt a City of Canterbury kerület helyi önkormányzatához tartozik.
Esztergom és Canterbury hosszú időre visszatekintő, kulturális, vallástörténeti kapcsolatban állnak egymással, melynek gyökerei a XII. századra vezethetők vissza.
Mindkét település évszázadok óta érseki központ, így főpapjai révén szoros kapcsolat szövődött a két város között. Az együttműködés megalapozói Becket Tamás és Bánfi Lukács érsekek voltak.
Becket Szent Tamás Canterbury XII. században élt érseke volt; 1170-ben szenvedett vértanúságot. Személyes jó barátja és egyetemi társa volt Bánfi Lukács esztergomi érsek, aki keményen kiállt az egyház autonómiája mellett III. Béla királlyal szemben. Neki nem esett bántódása, ám az angol II. Henrik király megölette Becket Tamás érseket.
A Bánfi Lukácsot követő Jób érsek, Becket Tamás halála után prépostságot alapított a Várral szemközti hegyen a tiszteletére. Szentté avatását követően, és a későbbi évszázadokban folyamatosan élt a tisztelet városunkban Becket Szent Tamás iránt. A Szent Tamás hegyen emelt kápolna a város felett őrködik, a vértanú pedig a Szent Király fővárosából Európát védi.
December 29-én minden évben - Lékai László bíboros kezdeményezésére - gyertyát gyújtanak Esztergomban a szent ereklyéje előtt. Ezen alkalmakon évek óta jelen van az Egyesült Királyság nagykövete és az anglikán egyház képviselője. 1994 óta minden év január 5-én konferenciát tartanak, amelyen neves magyar és külföldi előadók tartanak rendkívül széles spektrumú előadásokat.
2002. év végén Kiss–Rigó László püspök kezdeményezésére a két város kapcsolatának elmélyítéséről kezdtek párbeszédet a két egyházmegye vezetői. 2003 márciusában már városunkat képviselve utazott Kiss–Rigó László püspök további egyeztetésekre, amit 2003 októberében Canterbury város hivatalos delegációjának látogatása követett. 2004 augusztusában ismét Canterbury város vezetése utazott Esztergomba, megerősíteni azt a szándékot, hogy a két település közti kapcsolat hivatalosan is megköttessék. Mind Kent Megye Püspöksége, mind az Esztergom – Budapest Főegyházmegye vezetése támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
2004-ben rendezték Angliában a Magyar Kultúra Éve rendezvényt, melynek záróünnepsége 2004. október 24-én volt. („Magyar Magic – Hungary in Focus 2004”; http:// www.magyarmagic.com)
A záróünnepségnek Canterbury adott otthont, az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint a Nagykövetség képviselői is. Ezt az alkalmat választották arra, hogy a két városvezető aláírja a testvérvárosi szerződést. Esztergomban 2004. december 29-én írták alá a szerződést a két város vezetői, s egyben részt vettek a Becket Tamás  ünnepségsorozaton.

Canterbury történelme
Canterbury területe már a prehisztorikus időkben is lakott hely volt. Az alsó paleolitikus korból származó kőbaltákat, neolitikus és bronzkori erdetű edényeket egyaránt találtak a környéken. Az első ránk maradt említésben úgy szerepel Canterbury, mint a kelta cantiaci törzs legnagyobb települése. E törzs népesítette be Kent nagy részét. Az első évszázadban a rómaiak hódították meg a várost és Durovernum Cantiacorumnak nevezték, melynek jelentése :”cantiaci erőd az égerligetnél”. A rómaiak újjáépítették a várost, rácsos szerkezetű utcákkal, egy színházzal, templommal és egy közfürdővel. A 3. század végén a barbárok elleni védekezésül a rómaiak földtöltést és hét kapuval ellátott falat emeltek a város körül, amely nagyjából 52 hektár területet fogott közre.
A rómaiak 410-ben kivonultak Britanniából és Durovernum Cantiacorum - néhány földművestől eltekintve - elnéptelenedett, majd fokozatosan leromlott. A következő száz év során egy szász kommuna alakult ki a falak között, mivel jütlandi menekültek érkeztek, akik a helyiekkel házasodtak. A város szász neve Cantwaraburh lett, ami annyit tesz, hogy „Kent népeinek erődítménye”. 597-ben I. Gergely pápa kiküldte Canterbury Szent Ágostont hogy Kent királyát, Ethelbertet keresztény hitre térítse. A térítést követően Ágoston a római várost, Canterburyt szemelte ki kenti püspöki székhelynek, majd egy apátságot, valamint egy katedrálist épített oda. Így lett Ágoston az első canterbury érsek. A változások elhozták magukkal a város újraéledését, edényekkel, vásznakkal és bőrökkel foglalkozó iparosok jelentek meg. 603-ban arany pénzt vertek a canterbury pénzverdében. 672-ben a hertfordi zsinat a canterbury püspökséget tette meg a teljes angol egyház elöljárójává.
842-ben és 851-ben Canterbury komoly emberveszteséget szenvedett a dánok rajtaütései miatt. 978-ben Dunstan érsek újraalapította az apátságot Szent Ágoston Apátság néven. A dán támadások második hulláma 991-ben kezdődött. 1011-ben a katedrálist leégették és Alphege érseket megölték. A dán pusztítások emlékének hatása alatt Canterbury lakói nem álltak ellent Hódító Vilmos 1066-os inváziójának. Vilmos azonnal elrendelte egy favár építését a római városfalak mentén. A 12. század elején a canterbury várat kőből építették újjá.
Thomas Becket érsek 1170-es meggyilkolása után Canterbury Európa egyik legismertebb városa lett, mivel minden keresztény területről zarándokok indultak a síremlékhez. Ez a zarándoklat adta a keretet Geoffrey Chaucer 14. századi elbeszélés-gyűjteményéhez a Canterbury mesék-hez

Canterbury neve több, ebben az időszakban itt élő szentével is összekapcsolódott:
* Canterbury Szent Ágoston
* Canterbury Szent Anzelm
* Canterbury Szent Tamás (Thomas Becket)
* Szent Mellitus
* Canterbury Szent Teodor
* Szent Dunstan
* Canterbury Szent Adrián
* Szent Alphege
* Kenti Szent Ethelbert

A „fekete halál” 1348-ban érte el Canterburyt. 10.000 lakosával a város a tizedik legnagyobb település volt Angliában, azonban a 16. század elejére a népesség 3.000 főre esett vissza. 1363-ban, a Százéves háború idején egy vizsgálóbizottság úgy találta, hogy az elhanyagoltság, a kőlopások és az árkok feltöltődése oda vezetett, hogy a római falak tönkrementek. 1378 és 1402 között a falakat gyakorlatilag újjáépítették és új tornyokkal egészítették ki. A parasztfelkelés idején, 1381-ben a várat és az érseki palotát kifosztották és Sudbury érseket Londonban lefejezték. Sudburyről azóta évente megemlékeznek a katedrálisban lévő sírkövénél. IV. Henrik király volt az első és egyetlen uralkodó, akit a katedrálisban temettek el 1413-ban. 1504-ben, a katedrális fő tornyának, a Bell Harry toronynak a befejezésével 400 éves építkezés zárult le.

A kolostorok feloszlatása idején (1536-41) bezárták a városban lévő rendházakat. A Szent Ágoston-apátságot, amely akkoriban a 14. leggazdagabb volt Angliában, a Koronához rendelték, templomát és kolostorát lerombolták. Thomas Becket síremlékét ledöntötték, az összes aranyat, ezüstöt és ékszereket a londoni Towerbe szállították. Becket emlékét, ünneplését királyság-szerte betiltották, ezzel véget vetve egyben a zarándoklatoknak is. Az apátság maradékát az elkövetkező 15 év során lebontották, bár bizonyos elemeit kastéllyá alakították.
A 17. századra Canterbury lélekszáma 5.000-re növekedett, közülük 2.000 franciául beszélő protestáns hugenotta volt. A hugenották a 16. század közepén kezdtek menekülni az üldöztetések és a spanyol-németalföldi háború elől. A hugenották honosították meg a városban a selyemszövést, amit 1676-ra maga mögött hagyott a gyapjúszövés.
1620-ban Robert Cushman a Palace Street 59. alatt egyezett meg a Mayflower bérbevételéről, mely zarándokokat szállított Amerikába.
1647-ben, az Angol Polgári Forradalom alatt zendülések törtek ki, mert Canterbury puritán polgármestere betiltotta karácsonykor a templomi szertartásokat. A lázadók megkíséreltek egy kenti felkelést szervezni a parlamentariánus erők ellen a polgárháború második szakaszának kitörésekor. Ennek ellenére a város békésen megadta magát a parlamentariánusoknak a maidstone-i csatában aratott győzelmük után.
1770-re a vár teljesen elhanyagolttá vált, jó része leomlott a 18. század végén és a 19. század elején. 1787-ben a város összes kapuját lerombolták, a westgate-i városi börtönt kivéve, ugyanis egy bizottság úgy találta, hogy akadályozzák a kocsiforgalmat. 1820-ra a város selyemipara elhalt az indiai eredetű muszlin importja miatt. A Canterbury és Whitstable közötti vasút, a világ első utasszállító vasútvonala 1830-ban kezdett működni. 1830 és 1900 között a város népessége 15 ezerről 24 ezerre nőtt. A canterburyi fogház 1808-ban nyitotta meg kapuit, nem sokkal a városhatáron kívül.
Az I. világháború alatt több laktanya és önkéntes kórház települt a város köré. 1917-ben egy német bombázó zuhant le a Broad Oak Road közelében. A II. világháború során 135 támadás alkalmával 10.445 bombát dobtak le a városra. Ezek 731 lakóházat és 296 egyéb épületet romboltak le, továbbá megöltek 115 embert. A legpusztítóbb bombázás az 1942. június 1-i, Baedecker Blitznek nevezett támadás volt.
A háború vége előtt Charles Holden építész terveket készített a városközpont újjáépítésére, azonban ezek nem nyerték el a helyiek tetszését, olyannyira, hogy az 1945-ös helyhatósági választás során leváltották a helyi hatalmat. A városközpont tényleges rekonstrukciója csak 10 évvel a háború után kezdődött el. Később egy körutat építettek a falakon kívül, hogy csökkentsék a megnövekedett forgalom okozta problémákat a városközpontban. A központot ezt követően gyalogos övezetté nyilvánították. A város legnagyobb növekedése az 1960-as években ment végbe a University of Kent at Canterbury és a Canterbury Christ Church University megtelepedésével.
Az 1980-as években II. János Pál pápa és II. Erzsébet királynő látogatása, valamint az azóta évente sorra kerülő Canterbury Festival megalapítása jelentette a legnagyobb szenzációt. 1999-2005 között újjáépítették a Whitefriars bevásárlóközpontot. 2000-ben - az újjáépítéssel egy időben - zajlott le a "Nagy Ásatás" (Big Dig) néven ismert régészeti projekt.

Nevezetességek
A canterbury katedrális az anglikán közösség központja, a canterbury érsek székhelye. Canterbury Szent Ágoston alapította 597-ben. Része a Világörökségnek, a Szász Szent Márton-templommal és a Szent Ágoston-apátság romjaival együtt. Évi egymillió látogatójával az ország leglátogatottabb helyei közé tartozik. Naponta legalább háromszor tartanak benne istentiszteletet.
A római idők fennmaradt emlékei közé tartozik a Queningate, egy kapu a városfalban, és a Dane John Mound (Dane John-halom), a római temető egy darabja. A Dane John Gardens (Dane John-park) a halom mellett épült a 18. században. A domb tetején egy emlékművet is elhelyeztek. 1731 és 1839 között egy szélmalom állt a dombon.
 
A normann vár és a Szent Ágoston-apátság romjai egyaránt nyitva állnak a látogatók előtt. A középkori Szent Margit-templom ma a "Canterbury mesék" (The Canterbury Tales) háza, amelyben életnagyságú figurák jelenítik meg Geoffrey Chaucer elbeszéléseit. A Westgate jelenleg múzeum, amelynek kiállítása a korábban itt kialakított börtönnel kapcsolatos. A középkori Szent Alphege-templom ma a Canterbury Környezetvédelmi Központ. A régi zsinagóga a King's School zenei terme. A városközpontban több 16-17. századi fakeretes ház található, köztük a valamikor hugenották által lakott "Old Weaver's House" (régi takácsház). A Szent Márton-malom az egyetlen, amely a hat ismert canterbury malom közül ránk maradt. 1817-ben építették és 1890-ig működött. Jelenleg restaurálják.

Színházak
A város színháza és koncertterme a Marlowe Theatre, amely Christopher Marlowe-ról (1564-1593) kapta a nevét, aki az Erzsébet-korban született Canterburyben. A városnak abban a Szent György- templomában keresztelték meg, amelyet a második világháború alatt romboltak le. A másik színház, a Gulbenkian a University of Kent területén található. Színházi előadásokat a város egyéb helyein is tartanak, például a székesegyházban és a Szent Ágoston-apátságban. T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban (Murder in the Cathedral) című darabjának bemutatóját a canterbury székesegyházban tartották. A legrégebbi fennmaradt Tudor korabeli színház Canterburyben a jelenlegi Casey's Bar, régebben Shakespeare Pubként ismerték. Van néhány színjátszó csoport is a városban, köztük a University of Kent Students’ Union T24 Drama Societyje.

Zene
A városról kapta a nevét az egyik könnyűzenei műfaj, a canterbury hang (Canterbury scene). Több, progresszív rockot és avantgárd jazz zenét játszó együttes alakult a város környékén az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején. A két legismertebb canterbury együttes a Soft Machine és a Caravan volt. Az évek során az együttesek tagjai cserélődtek, új együttesek jöttek létre és a meghatározást inkább egy zenei műfaj vagy stílus leírására használták, mintsem zenészek helyi csoportjainak kategorizálására.

Oktatás
A városban nagyon sok diák van, mivel több felsőoktatási intézménynek is otthont ad. A 2001. évi népszámláskor a 16 és 74 év közötti lakosság 22%-a nappali tagozatos diák volt, szemben az országos 7 százalékkal. A University of Kent fő épületegyüttese több, mint 120 hektárnyi területet foglal el a St. Stephen’s Hillen, a városközponttól másfél kilométerre északra. Korábbi neve University of Kent at Canterbury volt és 1965-ben alapították. 2007-ben hozzávetőlegesen 16.000 diák látogatta. A Canterbury Christ Church Universityt tanárképzőként alapította 1962-ben a Church of England (anglikán egyház). 1978-tól egyéb szakokat is indított és 1995-ben kapta meg a kormányzattól a University college címet. 2005-ben kapott teljes jogú egyetemi státuszt és 2007-ben körülbelül 15.000 hallgatója volt. A University College for the Creative Arts a legidősebb felsőoktatási intézmény a városban, 1882-ben Thomas Sidney Cooper alapította Kent Institute of Art & Design néven. Közel a University of Kenthez működik a Franciscan International Study Centre (Nemzetközi Ferences Tanulmányi Központ), mely a világszerte működő ferences rend oktatási intézménye. A Chaucer College egy független főiskola angol nyelvi tanulmányok számára a University of Kent határain belül. A Canterbury College, korábban Canterbury College of Technology (Canterbury Műszaki Főiskola) többféle szakmában ajánl felsőfokú és továbbképzést továbbtanulóknak és felnőtteknek.

Független középiskolaként működik a St Edmund’s School, a Kent College, és a - gyakran Anglia legrégebbi iskolájaként emlegetett - The King’s School. Szent Ágoston 597-ben, röviddel Canterburybe érkezése után alapított egy iskolát és - többek szerint - ebből nőtt ki a The King’s School. Igaz ugyan, hogy dokumentumok csak a rendházak feloszlatása utántól, a 16. századtól állnak az iskolára vonatkozóan rendelkezésre, amikor is felvette jelenlegi, VIII. Henrikre utaló nevét.

Városi gimnáziumként működik a Barton Court Grammar School, a Simon Langton Grammar School for Boys és a Simon Langton Girls' Grammar School. További középiskolák: The Canterbury High School, St Anselm's Catholic School, Church of England's Archbishop's School és a Chaucer Technology School.
 
Híres emberek
Canterburyben született híres emberek: Christopher Marlowe, Fiona Phillips, TV-s személyiség; a légiforgalmi vállalkozó Freddie Laker; a fiú énekes és színész Joseph McManners; a színész Orlando Bloom; Mary Tourtel, a Rupert Bear (Rupert medve) megalkotója, valamint tanítója, a viktoriánus állatfestő Thomas Sidney Cooper, a városban születtek és éltek. A krikettjátékos David Gower, az orvos William Harvey, az író W. Somerset Maugham és a filmrendező Michael Powell a King’s School diákjai voltak. A University of Kentet látogatták - többek között - a színész Alan Davies, a szerkesztő Rosie Boycott, a színész Tom Wilkinson és a Booker-díjas regényíró Kazuo Ishiguro.

A város honlapja:  -  hwww.canterburyculture.com - www.canterbury.gov.uk/ - www.canterbury.co.uk/

Városi sziluett
Interreg Kisfaludy Széchenyi2020