Esztergom a Dunakanyar fővárosa logo
Március 15-re emlékeztünk

Március 15-re emlékeztünk

23. március 15. 14:50 szerda

A hagyományoknak megfelelően az ünnepi rendezvénysorozat a volt Megyeháza Dísztermében vette kezdetét, ahol a himnuszt követően az Esztergom Táncegyüttes produkcióját tekinthették meg a megjelentek. Ez után Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében elmondta: „A nemzet sorsában 1848 fordulópont volt, határkő a múlt és a jövő között: cselekvés azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon. Viszont a közösségek csak együtt élhetnek szabadon, együtt és nem egymás ellen. Jó lenne követni ezért Petőfi, Kossuth, Széchenyi és Batthyány példáját, akik annyi mindenről mást gondoltak, és olyan kevés dologban értettek egyet, hogy azt felsorolni sem lehet. A szabadságharc mégis egy táborba vezette őket. A szabadság óhaja képes volt felülírni az összes egyéb vitás kérdést.”

Ezt követően a „Pro Urbe Esztergom” kitüntető címek átadására került sor. Ebben az évben ketten is átvehették a rangos elismerést.

Elsőként Kókay Krisztina vehette át a művészeti életben nyújtott kimagasló, Esztergom hírnevét mind Magyarországon, mind külföldön öregbítő tevékenysége elismeréseként. Kókay Krisztina textiltervező iparművész, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Első művészi impulzusai szülővárosában, Esztergomban érték, nem kisebb személytől, mint Bayor Ágosttól. Tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatta. 1967-ben diplomázott textil szakon. Már aktív művészként az egyik alapítója volt a Sigillum csoportnak, az Esztergomi Művésztelepnek és az Esztergomi Művészek Céhének, melynek 2021-től az elnöke is. Alkotásaiban a geometriából építkezik, grafikus szaggatott vonalakból szervezi kompozícióit papíron, vásznon vagy selymen, minden kompozícióhoz egyetlen színt használ, leggyakrabban a feketét és a kéket valamint a szürke árnyalatait. Grafikáit és textilmunkáit mind hazai, mind külföldi kiállításokon bemutatja, gyakran nyomtatott katalógusok kíséretében, emellett számos közgyűjteményben találkozhatunk velük, köztük a Magyar Iparművészeti Múzeumban, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a kecskeméti Ráday Múzeumban vagy épp a Szombathelyi Képtárban.

Másodikként pedig Neuzer András kapta meg a díjat Esztergom sportjáért és közösségéért nyújtott kimagasló, Esztergom hírnevét mind Magyarországon, mind külföldön öregbítő tevékenysége elismeréseként. Neuzer András általános és középiskolás korában a labdarúgás szenvedélyének hódolt, középiskolás csapatával országos középiskolai bajnokságot nyert. Főiskolai tanulmányait Kecskeméten a GAMF-on folytatta. Itt ismerkedett meg a rögbijátékkal, amit rövid idő alatt elsajátított és nagyon megszeretett. A főiskola csapatával számos nemzetközi mérkőzésen szerepelt. 1982-től a magyar felnőtt rögbi válogatott játékosa, ahol pontszerzőként mutatkozott be. 1982-83-ban a legeredményesebb játékos volt. Esztergomban 1983-ban Magyarovics Gyulával valamint Réti Lászlóval együtt szervezték meg a rögbijátékot a fiatalok körében, melynek azóta is klubvezető elnöke, 2006-ig pedig center poszton játékosa is volt. Az Esztergomi Vitézek csapata 15-szörös magyar bajnok és 7-szeres magyar kupagyőztes, emellett számos hazai és nemzetközi versenyen is eredményesen szerepelt az elmúlt évek alatt.  Neuzer András játékosként 4-szeres magyar bajnok. 2000 és 2016 között három ciklusban is a magyar felnőtt rögbi válogatott szövetségi kapitánya volt.  A sportélet mellett aktív szerepet vállal a társadalmi életben is, sokat tesz azért, hogy Esztergom Megyei Jogú Városa színesebb, tartalmasabb hely legyen. Az Esztergomi Vitézek Kézilabda Szakosztálya 2020-ban 1,8 milliárd forint összegű TAO támogatást nyert el, melyből az 1983-ban átadott Sportcsarnok felújítását tűzték ki célul. Neuzer András hathatós közreműködésének köszönhetően ma már egy teljesen megújult, multifunkciós sportcsarnoka van városunknak. 2013-ban létrehozta a Fesztiválsziget elnevezésű rendezvénysorozatot, 2016-tól pedig minden évben megszervezi és lebonyolítja a nagy népszerűségnek örvendő Járműkiállítást és a Lampionos felvonulást.

A zászlók ünnepélyes átadását követően a megjelent levonultak a városháza elé, ahonnan a hagyományoknak megfelelően elindult az emlékmenet a 48-as szentgyörgymezői Honvédtemetőbe, ahol a megemlékezés záróakkordjaként koszorúzással tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Városi sziluett
Interreg Kisfaludy Széchenyi2020