22. május 01. 15:20 vasárnap
Szent István korában Esztergom az ország világi és lelki központja volt, innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba és mindmáig ez a város vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója - mondta Erdő Péter vasárnap az esztergomi bazilikában.
A bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmisén beszélt.
Felidézte, hogy a középkorban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom, majd a török uralom elől csak hazánk vallási és kulturális kincseinek egy részét sikerült megmenteni. Ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba.
"Ha városban található gyűjtemények feltárják gazdagságukat az érdeklődőknek, ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert valósággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje" - jelentette ki Erdő Péter.
Ma gyakran félelemmel nézzük a világot - mondta a bíboros, majd hozzátette: azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket, Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait.
A bíboros emlékeztetett arra, hogy a keresztény misszió élharcosainak volt bátorságuk teljesen más kultúrájú, félelmetesnek látszó népek közé menni. Nem gyarmatosítani, hanem csak Krisztus örömhírét továbbadni.
"Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk" - mondta Erdő Péter.
A bíboros a párbeszéd városának nevezte Esztergomot, majd azt mondta, hogy az egyházi élet itt összefonódik a kultúrával, iskolavárosként egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak.
Szólt arról, hogy a hittudományi főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették.
A szentmise után Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében értékes és áldott pillanatnak nevezte a megyei jogú városi rang elnyerését, "mely fennmarad az idők végeztéig. Történelmi pillanat, mely összekapcsolja a múltat a jelennel, és a jövőnek is üzen" - mondta a politikus.
Kiemelte, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város több mint 900 éven át megyeszékhely volt, és 2019-ben azzal azígérettel tett esküt a település vezetésére, hogy visszaállítják Esztergom régi rangját.
Hernádi Ádám szólt arról is, a jövőben úgy kell építkezniük, hogy minden szempontból méltók legyenek a megyei jogú város rangra, és folytatniuk kell a megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára.
Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.
"Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk" - hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. "Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk" - fogalmazott.
Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne - mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország "első alkotmánybíróságának" is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására.
Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, "az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett".
A "koporsószöget" a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával - fogalmazott.
Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Forrás/Fotó: MTI
