21. A Királyi város falai (Keleti városfal)

2020. május 02. 20:21 szombat

Esztergom történelmi városrésze, a Királyi város a XI. században alakult ki. Itt éltek egykor a királyi szolgáló népek, valamint a város leggazdagabb polgárai. Itt működött a városháza, a nagy piactér és a pénzverő kamara háza.

A várost a XI. századtól árokkal, majd palánkkal, a XIII. századtól városfalakkal védték.

A Rákóczi térbe torkolló forgalmas utcák találkozásánál állt egykor a Szent Lőrinc-kapu, melyet az esztergomi latinusok XII. századi pecsétjéről (ami Esztergom címerében is látható), valamint a Frankfurtban 1543-ban megjelent, a város török kézre kerüléséről elsőként tudósító röplap ábrázolásáról ismerünk.

A Királyi város árokkal is védett keleti városfala a mai Simor János utca páratlan sorszámú házainak vonalában húzódott. Az Arany János utca és a Sissay köz között, a 39. számú háznál megtörik a házsor tengelye. Ott állhatott a törökök által 1543–95 között épített keleti rondella, mely 1595-ös, 1765-ös és 1777-es térképeken is azonosítható, és vélhetően a rondellát félkörben kerülő árok miatt szélesedett ki a Simor János utca.

Az egykori „Három Szerecsen” fogadó bontásakor, a helyére épült mai árkádos lakóház (Szerecsen-ház) alapozásánál, az utca tengelyében, mintegy 50 m hosszban előkerült a 90 cm vastagságú városfal.

Ezt jelöli a ház előtt kialakított fehér mészkőből készült térplasztika, melynek közelében, a falon belül egy középkori kút helyét is azonosítani lehetett.