23. április 12. 10:15 szerda
A kutak a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A Vgtv. 28/A. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le.
A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárások logikájához hasonlóan általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
A kútra az ingatlantulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.
Valamennyi, akár ásott, akár fúrt kút létesítése mélységtől, elhelyezkedéstől, a vízhasználat céljától és várható nagyságától függetlenül mind engedélyköteles.
Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak:
Nemzeti Földügyi Központ hatálya alá tartozó kutak:
Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, ill. a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:
Katasztrófavédelmi Igazgatóságokhoz tartozó vízjogi fennmaradási engedélyhez kötött kutak:
Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik. Ebben az esetben vízjogi fennmaradási engedély kérelmet kell benyújtani, amelynek az alapja a vízjogi fennmaradási engedélyes (állapotrögzítő) terv, ezt az erre jogosult tervezőnek kell elkészíteni.
Engedély nélkül fúrt, vert vagy ásott kút esetén, annak a fennmaradási engedélyét a Tgtv. szerint, utólagosan 2023. december 31-ig bírságmentesen lehet kérelmezni.
Az engedélyezéshez szükséges dokumentációt fúrt kút esetében szakember állíthatja ki.
Ásott kút engedélyezetetéséhez akkor nem szükséges szakember, ha a kút az alábbi feltételeknek megfelel:
Háztartási vízigénybe beletartozik a kert öntözés, medence feltöltés, háztartási vízhasználat, pl.: wc lehúzás, zuhanyzás, mosogatás. Tehát ha csak kert locsolásra használja a vizet akkor is ebbe a kategóriába tartozik.
Ivóvízigény: ugyanezek tartoznak bele, csak vízminőségi vizsgálatot kell hozzá végeztetni, hogy a kút vize iható-e.
A területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságnál vagy a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál lehet utánajárni, hogy a kút érint-e vízbázisvédelmi területet.
Az ásott kutak talajvizet csapolnak, így értelemszerűen nem érintenek karszt vagy rétegvizet. Fúrt kutak esetében átlagosan Magyarországon kb. 30 méterig lehet talajvizes a kút.
Ásott kutakra jellemző, hogy betongyűrűvel, téglával vagy terméskővel kirakott, jellemzően 70 cm-nél nagyobb átmérőjű.
Fúrt kutakra jellemző, hogy PVC csővel vagy acél csővel kibélelt min. 30 mm, max. 400 mm átmérőjű.
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
Ha a kút nem teljesíti valamelyik feltételt, szükséges a szakember.
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.
Az engedély nélküli kutak tulajdonosaira pénzbeli bírság szabható ki. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A kút bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.
