24. február 15. 10:03 csütörtök (5 hónapja)
Tegnap, február 14-én volt hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. Ennek apropóján dr. Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában. A szentmisén Török Csaba plébániai kormányzó és az Érseki Papnevelő Intézet elöljárói koncelebráltak. A bíboros homíliájában kiemelte: "A nagyböjt bűnbánati idejét kezdjük. De a bűnbánat nem csupán érzés, hanem tettekben is megnyilvánul." Jézus ezt három fő témára alkalmazza: az alamizsna, az imádság és a böjt kérdésére. mint azt Erdő Péter hangsúlyozta: "Manapság sokan azt panaszolják, hogy az emberek individuális, elszigetelt életet élnek. Ezért eltűnik mellőlünk a felebarát. Vagyis könnyebb egy képernyőn megjelenő számlaszámra pénzt utalni vagy egy adományvonalat felhívni a mobiltelefonon, mint személy szerint megismerni a rászorulót, meggyőződni róla, hogy mire van szüksége, és így segíteni neki." A hitgyakorlásról pedig elmondta: "Nem az az igazi katolikus templom, ami csak a szentmisék idején van nyitva. Maga Jézus tanít meg minket a csendes, egyéni imádság értékére. Nagy öröm, hogy egyházmegyénkben újra egyre több templom teszi lehetővé, hogy napközben is betérjünk és imádkozzunk a Tabernákulum előtt."
A homília teljes egészében itt olvasható el.
A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a orthodox egyházban és több keleti katolikus részegyházban szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
