24. február 19. 14:47 hétfő (9 hónapja)
Február 15-én bejárást tartottak a Prímás-szigeten az épülő gát kapcsán, ahol a jelenlévők megismerkedhettek a projekt szakmai hátterével, valamint feltehették a kérdéseiket is.
A bejárás elején Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette, hogy 2015 óta, a gát első terveinek megjelenése óta mi minden történt a városban az árvízvédelem terén. 2017 július 11-én rendkívüli testületi ülésen Esztergom Város Önkormányzatának akkori Képviselő-testülete úgy döntött, hogy elviekben támogatja az árvízvédelmi nyomvonal kismértékű korrekcióját az alábbiak szerint: a Kossuth-híd elbontása és annak helyén egy új zsilipkapu kialakítása helyett egy, a Kossuth-hídtól a szigetcsúcs felé történő eltolással egy új árvízkapu kialakítása.
Az önkormányzat álláspontja szerint bármilyen megoldás születik, a Kis-Duna ág kotrása teljes hosszában mindenképpen szükséges az árvízvédelmi gát megépítésével párhuzamosan. Ezt követően 2017 augusztus végén majd pedig szeptember végén is lakossági fórumot tartottak a gát kapcsán, ahol a megjelentek megismerkedhettek az akkori tervekkel, feltehették kérdéseiket. 2018 márciusában a projekt megkapta a környezetvédelmi engedélyt. 2022. május 2-án, már a mostani testület tartott lakossági fórumot a gátról. A Magyar Közlöny 2023. november 2-án kiadott számában olvasható „az Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I. ütemének megvalósítása érdekében szükséges kivitelezési feladatok forrásbiztosításáról”, majd 2024 januárjában kezdetét vette a projekt fizikai kivitelezése.
A polgármester hangsúlyozta: nem a sziget, hanem a város védelme a cél. Elmondta továbbá, hogy az eredeti tervekhez képest a szigeten 500 méterrel rövidebb lesz a gát, ami azt jelenti, hogy nem érinti a Natura 2000 kiemelt környezetvédelmi területét: ez konkrétan azt jelenti, hogy az eredeti tervekkel szemben nem a Szentlélek pataknál megy majd a nyomvonal a Táti útig, hanem a gátőrháznál megáll, ott lesz az árvízvédelmi felső kapu, itt fog becsatlakozni a mostani körtöltéshez (ami meg lesz erősítve), tehát a projekt nem veszi el a Táti öblöt a Dunától.
Ezt követően Németh József, az ÉDUVIZIG igazgatója beszélt a tervezésről és magáról a nyomvonalról. Mint mondta, ahhoz, hogy jól megértsük a mostani fejlesztést, elengedhetetlen az előzmények ismerete. 2002-ben hosszú idő után először vonult le jelentős árhullám a Dunán, mely rávilágított arra, hogy Esztergom árvízvédelmi védvonala nem megfelelően kiépített. Ezt követően 2006-ben, 2009-ben és 2013-ban volt jelentős árhullám. A 2013-as ráadásul rekordárvíz volt, ami komoly tapasztalatot jelentett a vízügyi szakemberek számára: az ország összes folyóján felül kellett vizsgálni a mértékaó árvízszintet. (Mértékadó árvízszint (MÁSZ): Az a vízállás, amely - vagy a nála alacsonyabbak - ellen védekezni kívánunk.) Továbbá azt is kiszámolták a szakemberek, hogy egy, a 2013-ashoz hasonló árvíz valószínűsége a korábbi 100 évhez képest 67 évre csökkent. Mint az ország több pontján, így Esztergomban is ezek alapján kellett felülvizsgálni az árvízi védekezést, a védvonal magasságát ez alapján Esztergomban 1 méter 30 cm-re tették.
Ennek figyelembevételével történt meg a meglévő védvonal felülvizsgálata. Az első lépésben az eredeti nyomvonal megerősítésének lehetőségét nézték meg. Annak érdekében, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő legyen a védvonal, a mostanit jelentősen meg kellett volna emelni, ami – többek között – azzal is járt volna, hogy a város emblematikus platánsorát ki kellett volna vágni (már csak azért is, mert annak gyökérzete önmagában árvízvédelmi kockázatot jelent), a hely is nagyon szűk, ráadásul (még a mobilgátas megvalósítás is) jelentősen rontaná a városképet. Mivel kiderült, hogy több szempontból sem megvalósítható az eredeti védvonal megerősítése, ezért ekkor terelődött át a sziget területére a védvonal. Erre az opcióra számos terv készült, a mostani nyomvonal azonban mindben közös volt, más alternatívát nem találtak.
Az előzmények ismertetését követően az igazgató áttért a nyomvonalon épülő védvonalra. Az első ütemben egy 1426 m-es szakasz épül a hídtól a gátőrházig. Az eredeti tervek szerint a védvonal két ponton keresztezi a Kis-Dunát: a alsó kereszteződési pontra egy áthajózható árvízkaput képzeltek el, míg a felső pontra egy áteresz jellegű műtárgyat, mely képes a mellékág vízpótlásának biztosítására. A város vezetője itt azzal a kéréssel fordult a szakemberekhez, hogy a műtárgyat úgy tervezzék át, hogy az a vízisportolók számára átjárható legyen, így ennek figyelembevételével ez is egy árvízkapu-jellegű műtárgy lesz.
Az építkezés folyamata több változással is jár: a MAHART kikötő például ideiglenesen átkerül az Erzsébet parkba. Ezt követően a Prímás-szigeti munkaterületre terelődött a szó: mint az igazgató elmondta, a munkaterület biztosítása érdekében az első lépés a fák kivágása. Ez 3,5 ha területet érint, ám ennél jóval nagyobb (közel 15 ha) területen lesz természeti kompenzáció, az ártéren pedig egy invazív fajoktól megtisztított ligeterdő lesz.
És akkor maga a védvonal hogyan fog kinézni? A hídtól felfele összetett szelvényű védőtöltés lesz. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy az alapozást követően kerül fel a résfal és a támfal a mobil árvízvédelmi elemekkel. Az e fölötti területeken földfeltöltés lesz támfalas vagy rézsűs megtámasztással, melyen aszfaltozott járófelület lesz kialakítva, valamint 8 helyen is kulisszanyílás biztosítja majd a vízhez való lejutás lehetőségét. A Palkovics padtól fölfelé mobilfal-elemekkel lesz megoldva a védekezés. Az igazgató hangsúlyozta: a töltés nyomvonalát az úthoz igazították annak érdekében, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágniuk. Az elkészült védmű koronáján aszfaltozott út fog végig menni. Magáról a padról még elmondták: az – felújítást követően – az eredeti környezetébe fog visszakerülni.
Hernádi Ádám polgármester vette át a szót, aki a Kis-Dunáról tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy a folyóág 100 éve volt utoljára megkotorva, ami számos problémát okoz. Az árvízvédelmi fejlesztés második ütemének szerves részét képezi a Kis-Duna teljes szakaszának mederkotrása, melyet követően – mint fogalmazott – nem lehet majd aszályos időkben sem száraz lábon átkelni rajta. Emellett további örömteli hírrel is szolgált: sikerült megállapodni az ÉDV Zrt.-vel, hogy a kivitelezés után a gátőrháznál található 5 ha ősgesztenyefás területet visszaadják az esztergomiaknak.
Szóba került még a Prímás-szigeten található erdő is, amiről elmondták, hogy a területe a ’60-as években még a Duna medre volt, annak egy zátonyosabb része, mely a vízszintsüllyedés hatására feltöltődött, beerdősödött. Mint már mondták, a projekt elkészültét követően ligeterdő lesz a szigeten, ahol a tervek között szerepel egy, az egykori Békás tóhoz hasonló vizes élőhely kialakítása is.
Kérdésként felmerült, hogy mikor lesz kész a projekt (az előirányzott terv 2026 júliusa), valamint hogy addig lehet-e látogatni a szigetet? Mivel ez jelenleg munkaterület, így nem véletlen került lezárásra: balesetveszélyes, ezért nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy ne menjen oda be. Amint végeznek az ottani munkálatokkal, újra látogatható lesz.
Érdeklődtek afelől is, hogy mi lesz a teendő egy 2013-ashoz hasonló árvíz esetén, kinek a dolga lesz a védekezés: a városé vagy a vízügyé? A szakemberek elmondták, hogy védekezni minden esetben kell, a mobilelemeket be kell építeni, de ez a vízügy dolga lesz. Emellett azt is elmondták, hogy a védekezés kiépítése mindenhol, a Duna teljes szakaszán meg lesz emelve a törvényi előírásoknak megfelelően.
