3 órája
Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, írója, műfordítója és irodalomszervezője. Életműve elválaszthatatlan Esztergomtól: a város nemcsak pihenőhelyet, hanem otthont, alkotói műhelyt és ihletforrást is jelentett számára.
Babits egyik Dante-fordításáért kapott díjat a tőzsdén megforgatva nagyobb összegre tett szert. Esztergomi barátai javasolták neki, hogy ebből az ő környékükön vásároljon házat. A 272 négyszögöles ingatlant, rajta az 1920-ban épült földszintes présházat Babits és felesége 1924. március 27-én vásárolták meg Toldezsán Istvánnétól, majd folyamatosan hozzáépítettek. Így alakultak ki az épület belső szinteltolódásai. Babits közel 60 műve született az előhegyi villában, a Nyugat több számát is előfordult, hogy ott szerkesztették Gellért Oszkárral. Egészen a költő haláláig töltötték benne nyaraikat. Török Sophie utoljára 1943 júniusában járt ott Einczinger Ferenccel.
Az esztergomi ház Babits számára egyszerre volt menedék és alkotóműhely. Számos műve kötődik az itt töltött évekhez, köztük a Dal az esztergomi bazilikáról, a Szent király városa, valamint egyik legjelentősebb alkotása, a Jónás könyve. Esztergom iránti szeretetét jól érzékeltetik a Bazilikáról írt versének sorai:
„Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.”
Az előhegyi villa idővel a magyar irodalmi élet egyik különleges találkozóhelyévé vált. Babits és Török Sophie számos írót, költőt és művészt fogadott itt. A híres autogramfalon többek között Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Weöres Sándor kézjegye maradt fenn, különleges lenyomatát őrizve a Nyugat nemzedékének és a korszak kulturális életének.
Babits Mihály súlyos betegsége idején is ragaszkodott esztergomi otthonához, amely élete végéig a nyugalmat és az alkotás szabadságát jelentette számára. A félig vályog, félig tégla ház lakatlanná vált, míg 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította. Az épületet helyreállították és azóta látogatható emlékhelyként, emlékkiállítás kapott benne helyet a költő egykori otthonának megőrzött tárgyaiból, illetve itt írt műveinek kézirataiból. Egy ideig a Balassa Bálint Múzeum részeként működött és a Babits-év alkalmával, 2008 júliusától őszig restaurálták az autogramfalat, majd felújították az épületet.
Az előhegyi ház ma is őrzi Babits személyes tárgyait, esztergomi éveinek emlékeit és a magyar irodalomtörténet páratlan autogramfalát. Esztergom számára Babits Mihály nem csupán a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, hanem választott otthonának költője, a város kulturális örökségének máig élő része.
