22. december 06. 08:00 kedd
A december a karácsony időszaka – már a hónap legelső napjaiban megkezdjük az ünnepre hangolódást. A várakozás egyik legemblematikusabb formája az adventi kalendárium. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne. December 1-től 24-ig minden nap egyet nyithatunk ki a kis ablakokból, és egyet ehetünk meg a csokoládéból. De miről szól még az év utolsó hónapja? Ilyenkor egy kicsit számot vetünk önmagunkkal, visszatekintünk az elmúlt évünkre, felidézzük a szép és nehéz pillanatokat. Felkészítjük a lelkünket az új év befogadására.
Ahogy az egyén, úgy egy város életében is vannak fontos, meghatározó mérföldkövek: a monumentális beruházások mellett a mindennapok apróbb-cseprőbb történései gyakran az emlékezet homályába vesznek. Mi lehetne hát jobb alkalom felidézni az év eseményeit, mint az adventi időszak? Az Esztergom Újság ezzel a virtuális kalendáriummal kezdi meg az ünnepre hangolódást. Mától kezdve minden nap kinyitunk egy virtuális ablakot, melyen keresztül visszanézünk a 2022-es év eseményeire.
Nyissuk ki hát a hatodik ablakot, és idézzük fel, mi volt a címlapsztori az Esztergom Újságban márciusban!
Három évtizedes testvérvárosaink
Esztergomnak jelenleg 9 testvérvárosa van. Legrégebbi a finnországi Espoo, mellyel 1974 óta tart a kapcsolat, legújabb pedig az egyesült királyságbeli Canterbury, mely 2004 óta tagja testvérvárosaink listájának. Idén harminc éve annak, hogy három várossal is megkötöttük ezt a virágzó kapcsolatot: Bamberg, Ehingen és Cambrai 1992-ben kerületek fel erre az igen impozáns listára. Ennek apropóján a város egy, a 9 testvérváros irányát és Esztergomtól való távolságát jelző táblát helyezett el a Lőrinc utca sarkán 2022.03.08-án. Ez az évforduló remek alkalom arra, hogy kicsit közelebbről is megismerkedjünk ezzel a három testvérvárosunkkal.
Elöljáróban annyit mindenképpen fontos megjegyezni, hogy egészen 1895-ig Esztergom testvérvárosai alatt Szentgyörgymezőt, Szenttamást és az érseki Vízivárost értettük. 1895-ben aztán . ez a három település közigazgatásilag egyesült a királyi várossal, így ma már városrészekként tekintünk rájuk.
Mi is az a testvérváros? A hivatalos definíciója szerint „Egy település testvérvárosa (vagy testvértelepülése) egy tőle földrajzilag távolabb lévő város, amivel kulturális partneri viszonyban áll. Ez a gyakorlatban leginkább diákcsereprogramokban, művészeti és kulturális intézmények együttműködésében, ünnepi rendezvények közös szervezésében, civil szervezetek együttes megalapításában, turistacsoportok látogatásaiban nyilvánul meg. A testvérvárosok földrajzi mérete és lakosságának száma általában hasonló, biztosítva ezzel, hogy a viszony valóban egyenlő partneri alapon működjön.” (Forrás: lexiq.hu)
Cambrai
Franciaország kulturális és történelmi városa (Ville ou Pays d’Art et d’Histoire). A több mint harmincezres lakosú település a franciaországi Nord megyében található, légvonalban 1187 km-re Esztergomtól. Első említése a római korból, a 4. század közepéből maradt fent. 954. április 6-án a portyázó magyarok Bulcsú horka vezetésével megostromolták a várost, ám 3 napi roham után végül magyar kudarccal zárult az esemény.
Árpádházi Szent Erzsébet halálát követően – végakarata szerint – Cambraiba hozták szívét, és itt őrizték egészen szentté avatásáig. A 15. században székesegyháza zenei központ volt, itt voltak Németalföld legélénkebb zenei intézményei, a burgundiai iskola számos zeneszerzője vagy itt nőtt fel és tanulta mesterségét e városban, vagy ide tért vissza tanítani. A székesegyház 1796-ban, a francia forradalom során megsemmisült.
Az első világháború során a cambrai-i csatában (1917. november 20-december 3) történt a tankok első, nagy tömegben való sikeres bevetése.
Esztergommal a hivatalos kapcsolat kezdete 1992. Ebben igen fontos szerepet töltött be a mindkét városban jól működő testvérvárosi baráti társaság, a Cambrai Esztergom baráti társaság, mely elhivatottan szervezik, koordinálják a civil szervezetek, iskolák, sportszervezetek, művészek, kórusok együttműködését. Az elmúlt években több középiskola között épült ki testvériskolai kapcsolat, rendszeresek a kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék. Az iskolák együttműködése a diákbarátságokon és a nyelvtanuláson túl a pedagógusoknak is hasznos és fontos tapasztalatokat nyújt a francia oktatási rendszerről, összehasonlítási lehetőséget ad a magyar pedagógiai irányzatokkal. A kapcsolódó szervezetek közt kiemelkedő jelentőséggel bír a kerékpárosok, teniszezők, rögbisek és a judósok sportbarátsága, versenyei. A kultúra terén is jellemzőek közös programok, pl. 2003-ban színvonalas kiállítást rendezhettünk az esztergomi vár Rondellájában, a kiállítás anyagául a testvérvárosok művészeinek művei szolgáltak. Ilyen alkalmakkor bevált szokás, hogy az elkészült művekből kölcsönösen egymásnak adományoz a két város, egy esztergomi művet Cambrai-nak, s egy cambrai-i alkotást Esztergomnak.
Bamberg
Járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Felső-Frankföldi kerületében. Népessége több mint 77 ezer fő, légvonalban 631 km-re található Esztergomtól. A Babmergi főegyházmegye érseki központja, történelmi belvárosa a legnagyobb sértetlenül megmaradt városmag Németországban, mely 1993 óta az UNESCO világörökség része. A város első említése 902-ből maradt fent. Itt koronázták meg II. Henrik német-római császárt, aki Bamberget választotta kedvenc uralkodási székhelyéül. II. Henrik testvére Gizella, István király felesége. A két ország kapcsolata a későbbiekben tovább erősödött: Andechs-Merániai Eckbert bambergi püspök a 12. század végén pápai követként járt Esztergomban, majd miután fivéreivel, Ottóval és Henrikkel megölték Sváb Fülöp német királyt, ő és Ottó is Magyarországon keresett menedéket. Ezt azért is tehették meg, mert nővérük, Merániai Gertrúd II. András feleségeként Magyarország királynéja volt. A harmincéves háborúban a várost a svédek foglalták el, a hétéves háborúban pedig a poroszok. A várost a lunéville-i béke határozata alapján Bajorországhoz csatolták. 1854. május 25-26-án rendezték meg Nassau, Kurhessen, Baden, Hannover, Szászország, Württemberg tartományok a bambergi konferenciát. 1919-ben a Bajor Tanácsköztársaság része lett, majd visszakerült Németországhoz. 1945-ben az amerikaiak foglalták el. 1948-ban a Német Szövetségi Köztársaság része lett.
A két város 1992-ben kötött testvérvárosi szerződést. Bamberg és Esztergom között elsősorban a kulturális és a sportkapcsolatok igen elevenek. A bambergi Otto-Friedrich Egyetem nyári kurzusán minden évben részt vehet egy esztergomi hallgató. A bambergi városháza évente két diákot fogad közigazgatási gyakorlatra, mely rendkívül hasznos ismereteket ad a résztvevőknek – a több hetes élő nyelvgyakorlat mellett. Mindenkor szívesen fogadott vendégek a Bambergből ékező művészeti csoportok. Az esztergomi együttesek, kórusok is sikerrel szerepeltek németországi testvérvárosunkban. Az utóbbi időben a két város zeneiskolája is együtt dolgozik közös projekteken.
Ehingen
A németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban található, mintegy 27.000 fő népsűrűségű város légvonalban 680 km-re fekszik Esztergomtól. A régészeti leletek tanúsága szerint már a kora kőkorban lakott lehetett. A római korban fontos hadi útvonal volt. Első írásos említése 961-ből származik. 1346-ban Ausztriához csatolták, ám a Habsburgok hamar elzálogosították a várost a nemeseknek. Ennek, valamint az egyre jobban érvényesülő polgárságnak a köszönhetően Ehingen igen előkelő jogokat tudott kivívni magának. A XVI. században Miksa császár többször is a városban vendégeskedett. 1689 és 1806 között a Dunai Lovagi Kanton központja volt. Az 1805-ös pozsonyi békét követően a Württembergi Királysághoz került. 1973-ig járási központ volt.
A hivatalos partnerkapcsolat 1992-ben indult Esztergom második testvérvárosával. A hivatalos kapcsolat mellett a civil szervezetek is sokat fáradoztak a két város együttműködésének elmélyítésén. Ehingen szeretetszolgálatai adományokkal segítik az esztergomi szociális intézményeket és a Vaszary Kolos Kórházat az itteni karitatív szervezeteken keresztül. A két város kapcsolatában fontos tényezőként szerepelnek a baráti társaságok, illetve az Esztergomi Német Nemzetiségi Önkormányzat. Együttműködésük révén Esztergom polgárai számos élvezetes zenekari, művészeti együttesi előadáson vehettek már részt. Ehingen történelmi polgárőrsége (Bürgerwache) és zenekara felejthetetlen élményt jelentett a város ünnepségein.
