22. december 08. 08:00 csütörtök
A december a karácsony időszaka – már a hónap legelső napjaiban megkezdjük az ünnepre hangolódást. A várakozás egyik legemblematikusabb formája az adventi kalendárium. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne. December 1-től 24-ig minden nap egyet nyithatunk ki a kis ablakokból, és egyet ehetünk meg a csokoládéból. De miről szól még az év utolsó hónapja? Ilyenkor egy kicsit számot vetünk önmagunkkal, visszatekintünk az elmúlt évünkre, felidézzük a szép és nehéz pillanatokat. Felkészítjük a lelkünket az új év befogadására.
Ahogy az egyén, úgy egy város életében is vannak fontos, meghatározó mérföldkövek: a monumentális beruházások mellett a mindennapok apróbb-cseprőbb történései gyakran az emlékezet homályába vesznek. Mi lehetne hát jobb alkalom felidézni az év eseményeit, mint az adventi időszak? Az Esztergom Újság ezzel a virtuális kalendáriummal kezdi meg az ünnepre hangolódást. Mától kezdve minden nap kinyitunk egy virtuális ablakot, melyen keresztül visszanézünk a 2022-es év eseményeire.
Nyissuk ki hát a nyolcadik ablakot, és idézzük fel, mi volt a címlapsztori az Esztergom Újságban áprilisban!
Szent Flórián Napjára készülnek a tűzoltók
Közeleg Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napja. Hogyan készül erre az Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség állománya? Milyen időszak van a tűzoltók háta mögött? A kérdés azért is időszerű, mert a két évvel ezelőtti 150 éves jubileum óta nem adtunk hírt a munkájukról. Mi minden történt ez idő alatt a Kirendeltség életében, ami említést érdemel, a mindennapos rutin mellett?
Az Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség felelős Esztergom és környéke valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok, így a tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások ellátásáért. Az Esztergomi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság a katasztrófavédelmi kirendeltség szervezetének részeként végzi munkáját. Esztergom különleges helyzetben van abból a szempontból, hogy az illetékességi területe egy járásra – az esztergomira - terjed ki. A kirendeltséghez az Esztergomi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság valamint két katasztrófavédelmi őrs – a nyergesújfalui és a bajnai - tartozik. A szervezet életében a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet időszaka is mozgalmasan telt, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzoltóparancsnoksággal egy épületbe költözött, így most a kirendeltség állománya is a Baross Gábor úti régi tűzoltó laktanyában dolgozik. Az elmúlt két évre alapvetően rányomta bélyegét a koronavírus járvány. A feladataink végrehajtása során jelentős korlátozó tényezőként szerepelt, gondolunk itt a gyakorlatok korlátozására, vagy a gyerekek, diákok számára szervezett programok elmaradására. Természetesen az elsődleges feladatunk ellátására, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységünkre ez nem volt hatással.
- 33 település biztonságáért felelnek. Milyen a szerállomány Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez tartozó 3 tűzoltóság esetében, illetve milyenek az egyéb tárgyi feltételek?
- Esztergomban egy gépjárműfecskendő, egy magasból mentő és két erdőtüzek oltására is alkalmas tűzoltógépjármű, Nyergesújfalun egy gépjárműfecskendő és egy vízszállító, míg Bajnán egy gépjárműfecskendő áll készenlétben.
- Mi mondható el a személyi állományról? Hány fő tartozik az Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez, és hányan teljesítenek szolgálatot a tűzoltóságokon? Milyen az iskolázottság, egyáltalán milyenek az iskolázottsági alapfeltételek?
- A személyi állományról feltöltöttsége megfelelő. Jelenleg a kirendeltségen és az alárendeltségében működő tűzoltóságokon 102 munkatárs szolgál, ebből 93 felel közvetlenül a tűzoltási feladatokért, az állomány fennmaradó része megelőzési, egyéb működtetési feladatokat lát el. Az állomány iskolázottsága a vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő. A tűzoltói munka ellátásához legalább középfokú végzettség szükséges, ugyanakkor teljesíteni kell a pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat követelményeit, ezután egy öt hónapos képzésen kell helyt állniuk a leendő tűzoltóknak.
- Vonzó ma a tűzoltó pálya? Milyen az elismertsége?
- Úgy gondolom, hogy tűzoltói pályán szolgálók nevében elmondható, hogy a hivatás társadalmi megbecsültsége továbbra is töretlen. A szolgálati rend 24/48 órás váltásban szervezett, tehát egy 24 órás készenléttel járó szolgálati napot két pihenőnap követ. Ez a beosztás vonzóvá teheti a tűzoltói hivatást a jövő tűzoltóinak is, hisz a szolgálat mellett bőven jut idő hobbira, vagy a végzettség szerinti egyéb tevékenységekre.
- A munkájukat érintve, milyen a tűzesetek és a műszaki mentés aránya, átlagosan hányszor vonulnak egy hónapban, vagy milyen számszerű, az olvasók számára is érdekes statisztikát tud velünk megosztani?
- Az országosan jellemző folyamatoknak megfelelően hosszú távon tekintve a tűzoltói beavatkozást igénylő tűz és káresetek folyamatosan emelkedő számot mutatnak. Ebben a folyamatban egyes évek csökkenést mutathatnak, de alapvetően a számok növekvő tendenciát mutatnak. Az események számának emelkedését magyarázza a népesség és a gépjármű forgalom növekedése. Ezt mindenki nap, mint nap érzékelheti. Ez a tűzoltók, de a mentők, rendőrök és a közigazgatás munkájára is jelentős hatással van.
A katasztrófavédelmi kirendeltség tevékenységébe tartozik a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységen kívül a megelőzés is. Erről a területről kevesebb szó esik, ugyanakkor legalább olyan fontos területe a tevékenységünknek a hatósági hatáskörben végzett megelőzést célzó feladataink.
- Tűzesetekről szólva, mi az, ami a legtöbb problémát okozza? Van-e ilyen évszaktól és egyéb tényezőktől függően?
- A káresetek vonatkozásában elmondható, hogy az Esztergomi Tűzoltóság működési területén az elmúlt 5 évben, évi 650 és 942 közötti eseménnyel kapcsolatban érkezett bejelentés. A múlt évben 841 beérkezett jelzésből 532 volt, amely tűzoltói beavatkozást igényelt, ebből 240 tűzeset volt, míg 292 műszaki mentés. A tűzoltási tevékenységünkből két területet tudok kiemelni, amelyek nagy számban jelentkeznek évről évre, ezek a közlekedési balesetek, melyből 72 eset volt, a másik az úgynevezett szabad területen keletkezett tűzesetek, melyeknél 117 alkalommal kellett beavatkoznunk a tavalyi évben.
A közlekedési balesetek az év folyamán folyamatosan jelentkeznek, csak a nyári időszakban tapasztalható visszaesés. A szabad területi tüzek vonatkozásában a tavaszi és a nyári időszak a meghatározó, ebből elsősorban a most véget érni látszó tavaszi a meghatározóbb. Az idei évben a szárazabb időnek köszönhetően már 141 eset keletkezett, ami a tavalyi évi hasonló időszak 51 esetéhez viszonyítva drasztikus növekedést jelent. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy hazánkban szabad területi tűzeset szinte kizárólagosan emberi tevékenység következtében keletkezik. A kerti hulladék égetése, vagy a száraz növényzet leégetése a mai napig jellemző tűzkeletkezési ok, annak ellenére, hogy ezt több jogszabály is tiltja, vagy korlátozza.
- Van-e utánpótlás? Mi adja az utánpótlás magját: az önkéntesség, vagy a lakossággal való kapcsolattartás? A különböző rendezvényeken egy fiatal testközelből találkozhat az Önök munkájával, vagy az iskolások, gyerekek, fiatalok látogatása a laktanyában?
- A tűzoltóság munkájának népszerűsítése és a katasztrófavédelem tevékenységének megismertetése folyamatos feladat. Ennek érdekében a szervezetünk igyekszik minden olyan rendezvényen megjelenni, ahová hívnak bennünket és ahol ez várhatóan eredményes lehet. A fiatalok és az idősebb korosztály megszólítása is feladatunk. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság és a helyi szinten működő területi tűzmegelőzési bizottságok alapvető feladata ez. Amellett, hogy szezonális prevenciós kampányokat folytatunk a sajtóban, a rendezvényeken a fiatalokkal is igyekszünk megtalálni a közös nevezőt, különféle rendezvényeken, programokon keresztül.
- Milyen segítséget jelent a munkájukban az önkéntes szervezetek megléte, hány ilyen van, hány fővel, és mivel tudnak hozzájárulni az Önök munkájához?
- A kirendeltség illetékességi területén 11 önkéntes tűzoltó egyesület (ÖTE) működik. Ebből egy (Zsámbék) úgynevezett önállóan beavatkozó tűzoltó egyesület, amely azt jelenti, hogy felszerelésük és felkészültségük feljogosítja őket arra, hogy önállóan avatkozhatnak be káreseteknél, hivatásos tűzoltók jelenléte nélkül. Az önkéntesek működése jelentős segítséget jelent a hivatásos tűzoltók számára, hiszen a tűzoltás, kárelhárítás során a képzett, megfelelő eszközökkel rendelkező közreműködők munkája rendkívül értékes a számunkra és a segítségre szorulók részére is. Az egyesületek számából látható, hogy az emberekből nem veszett ki a tenni akarás, szívesen áldoznak szabadidejükből annak érdekében, hogy másokon segítsenek, még ha nem is hivatásszerűen teszik ezt.
- Mire van szükségük, mi az, amit meg kell oldani a jövőben a munkájuk még magasabb szintű ás biztonságosabb végzése érdekében, beszerzésekre gondolok, fejlesztésre?
- Az alapvető működéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A fejlesztés folyamatos. Több EU projektben vettünk részt országos szinten. Az Esztergomi Tűzoltó-parancsnokság speciális erdőtüzes gépjárműve is ilyen projekt keretében került hozzánk.
- Milyen a kapcsolat a város önkormányzatával, hogyan segítik az Önök munkáját?
- Az önkormányzatokkal és különösen az Esztergomi önkormányzattal, de a többi nagyobb település önkormányzatával: Nyergesújfalu, Dorog és Bajna is szoros az együttműködés. Ez értelemszerű, hiszen a lakosság biztonsága érdekében csak úgy tudunk érdemben és a leghatékonyabban tenni, ha a közigazgatás szervei együttműködve végzik a feladataikat, akár a megelőzési tevékenység, akár az események felszámolása során. Minden évben május 4-e, Szent Flórián a tűzoltók napja alkalmával több település vezetője – így Esztergom is – elismerésben részesíti az eredményes, kiemelkedő munkát végző tűzoltókat.
