22. december 12. 08:00 hétfő
A december a karácsony időszaka – már a hónap legelső napjaiban megkezdjük az ünnepre hangolódást. A várakozás egyik legemblematikusabb formája az adventi kalendárium. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne. December 1-től 24-ig minden nap egyet nyithatunk ki a kis ablakokból, és egyet ehetünk meg a csokoládéból. De miről szól még az év utolsó hónapja? Ilyenkor egy kicsit számot vetünk önmagunkkal, visszatekintünk az elmúlt évünkre, felidézzük a szép és nehéz pillanatokat. Felkészítjük a lelkünket az új év befogadására.
Ahogy az egyén, úgy egy város életében is vannak fontos, meghatározó mérföldkövek: a monumentális beruházások mellett a mindennapok apróbb-cseprőbb történései gyakran az emlékezet homályába vesznek. Mi lehetne hát jobb alkalom felidézni az év eseményeit, mint az adventi időszak? Az Esztergom Újság ezzel a virtuális kalendáriummal kezdi meg az ünnepre hangolódást. Mától kezdve minden nap kinyitunk egy virtuális ablakot, melyen keresztül visszanézünk a 2022-es év eseményeire.
Nyissuk ki hát a tizenkettedik ablakot, és idézzük fel, miről írtunk az Esztergom Újságban júniusban!
A királyi és az egyházi hatalom központja
Székesfehérvár és Esztergom testvérszövetségre lép
Testvérvárosi megállapodásra készül Esztergom a másik magyar királyi várossal, Székesfehérvárral. A tervezett szövetségről Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere beszélt lapunknak.
-Esztergom több mint 70 évet várt megyei jogú városi rangjának visszaállítására. Székesfehérvár polgármestereként hogyan látja Esztergom szerepét, helyét a magyar városok között, s számított-e arra – mint Szent István koronázó városának polgármestere –, hogy a megyei rang iránti igényét Esztergom jelezni fogja?
-Teljesen természetes és jogos igénynek tartottam Esztergom részéről, hogy megyei jogú várossá kívánt válni. Történelmi jogon és a környezetére gyakorolt hatása miatt ez egyszerre volt szimbolikus és tartalmi értelemben is jól megalapozott törekvés. Ezért is volt természetes az, hogy Székesfehérvár közössége támogatta Esztergomot ennek a céljának a megvalósítása során.
-Székesfehérvár egy nyilatkozatot adott ki, melyben Szent István öröksége iránti töretlen elköteleződését erősíti meg, s kifejezi, hogy államalapító királyunk akarata válik valóra azzal, hogy Esztergom városát a megyei jogú városok rangjára emelik, ősi testvérével, Székesfehérvárral azonos rangra. Mit tapasztal, ez az érték mennyire fontos a ma emberének? Hogyan lehet a keresztény hitünkre épülő kultúránkat megtartani, fenntartani, erősíteni?
-Meggyőződésem, hogy ha a mai kor elnevezése szerint, szimbolikusan is, de az Országgyűlés Szent István akaratát váltotta valóra döntésével. Ezért üdvözölte közgyűlésünk Székesfehérvár nevében ezt a döntést. Ezer esztendővel ezelőtt államalapító királyunk két várost tett meg a magyar állam fellegvárainak. Székesfehérvár a királyi hatalom központja lett, míg Esztergom az egyházi hatalomé. Ezek az értékek a most élő esztergomi és székesfehérvári embereknek is fontos kell, hogy legyen, hiszen ahogy nemzetünk, úgy városaink sem léteznének ezen keresztény értékek nélkül. A világ változik, de nem nézhetünk a jövőbe múltunk ismerete, tisztelete nélkül. Főleg, ha ezekből az értékekből a mai kihívások között is erőt meríthetünk, válaszokat találhatunk. Ebben kiemelkedő szerepe van a közösségeinknek, a kulturális műhelyeknek, de annak is, hogy büszkén vállaljuk is ezeket. Nem feledve azt sem, hogy ennek a két történelmi városnak nem csak a közigazgatási határán belül van jelentősége, hanem éppen történelmi jelentősége miatt igenis van szerepe, felelőssége a nemzet egésze tekintetében is. Magunknak is tennünk kell ezért, de joggal várhatjuk el ennek mások által történő tiszteletben tartását is.
-Székesfehérvár kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben szorosabbra fűzi kapcsolatát Esztergommal. Milyen területeken lehet és érdemes ezt megtenni?
-Hernádi Ádám polgármester úrral többször beszéltünk már arról, hogy érdemes lenne sokkal szorosabbá tenni a két város együttműködését. Ez a történelmi városok rivalizálása helyett sokkal inkább a két történelmi város testvéri kapcsolatát kell, hogy jelentse. Ezt kell erősíteni írásban, de a tettekben is. Szent István városai vagyunk. Ennek szellemében érdemes közösen fellépni több területen is. Erősíteni a hagyományok tiszteletét az oktatás, a kultúra, a civil együttműködés vagy éppen az idegenforgalom területén. Emellett eleve szorosabbá válik majd a kapcsolat, hiszen Esztergom is tagja lesz a megyei jogú városokat tömörítő közösségnek, ami nagyon szoros munkakapcsolatot és rendszeres találkozókat is jelent a városvezetők között.
-Polgármester Úr mikor járt utoljára Esztergomban, követi-e a város fejlődési folyamatát?
-A pandémia előtt jártunk az Önök gyönyörű városában utoljára. A feleségemmel töltöttünk el ott egy nagyon szép kirándulós napot. Hamarosan pedig újra megyünk majd a barátaimmal. Egy kicsit a történelmet átélni egy történelmi, de egyben szépen fejlődő, a mai kor kihívásaira is válaszokat kereső városban. Szóval minden fehérvári embert arra buzdítok, hogy tegyen egy szép kirándulást az Önök városában és egyben hívok minden esztergomi polgárt nagy szeretettel Székesfehérvárra. Így maguk az emberek tudják megerősíteni és igazán szilárddá tenni a városaink közötti kapcsolatot.
