22. december 20. 08:00 kedd
Ahogy az egyén, úgy egy város életében is vannak fontos, meghatározó mérföldkövek: a monumentális beruházások mellett a mindennapok apróbb-cseprőbb történései gyakran az emlékezet homályába vesznek. Mi lehetne hát jobb alkalom felidézni az év eseményeit, mint az adventi időszak? Az Esztergom Újság ezzel a virtuális kalendáriummal kezdi meg az ünnepre hangolódást. Mától kezdve minden nap kinyitunk egy virtuális ablakot, melyen keresztül visszanézünk a 2022-es év eseményeire.
Nyissuk ki hát a huszadik ablakot, és idézzük fel, miről írtunk az Esztergom Újságban októberben!
Szakmai könyvbemutató - Új kutatások Esztergom Megyei Jogú Város építészeti értékeiről
2022. október 13-án tartották Prof. dr. Prokopp Mária „Új kutatások Esztergom Megyei Jogú Város építészeti értékeiről” című könyvének szakmai könyvbemutatóját.
A Prokopp Mária által megálmodott kötetben 54 szerző tanulmánya olvasható, a római kortól a 20. század második feléig összefoglalva Esztergom városának építészeti értékeit. A szakmai tanulmányok mellett esszékkel színesített könyvben olyan neves szerzők írásai által kerülhetünk közelebb városunkhoz, mint például Mujdricza Ferenc építész, vezető tervező, Raffay Endre művészettörténész, a Pécsi Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékének tanszékvezető docense vagy Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész. A szakmai könyvbemutatóra a Vármegyeháza Dísztermében gyűltek össze az érdeklődők október 13-án 16 órakor.
Az ünnepélyes műsort Philipp Frigyes főépítész, a rendezvény házigazdája nyitotta meg, aki gróf Klebelsberg Kuno szavaival vezette fel gondolatait: „Az igazi műveltség fellendíti a gazdasági életet és gazdagságot teremt. Ellenben még a gazdag emberek és a társadalmak is tönkremennek igazi műveltség nélkül.”. Mint mondta, ez a hiánypótló, reprezentatív kötet egy valódi mérföldkő, mely rávilágít arra, hogy városunkban valódi értékbőség van. A kötetről beszélve méltatta Mária néni szerkesztői készségeit: mint egy tyúkanyó, úgy terelgette csibéit – a kötet szerzőit. Gondos munkájuknak köszönhetően bizonyosságot nyert, hogy az építészeti kultúra nemcsak szakmai anyag, hanem közügy, a kötetben található írások ennek megfelelően a köz számára is befogadható, nem száraz írásokat tartalmaznak. Beszédét a 127. zsoltár záróénekének megidézésével zárta: „Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.”
A megnyitó után Alberti Péter, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy ez a kötet nem jöhetett volna létre anélkül az Esztergomi iránti elkötelezettség és szeretet nélkül, ami Mária néniben hatalmas tudással párosul. Éppen ezért eszünkbe és szívünkbe kell vésni szavait. Minden szerzőt köszönet illet, aki részt vett ebben a hatalmas vállalásban. Tolmácsolta továbbá Hernádi Ádám üdvözletét, és megidézte polgármester úr a kötethez írt előszavát is: „Esztergom a nemzet bölcsője, mindazon értékek origója, amire büszkék lehetünk. És Esztergom isten kegyeltje, mert van történelme, van építészete, van művészete, és neves embereinek sorában van egy Professzor dr. Prokopp Mária, aki úgy szereti Esztergomot, ahogy csak kevesen, és aki nagy neveket nyert meg a kötethez, hogy minél gazdagabbá váljék a tartalom, a mondanivaló.” Szent István királyról elmondta: túl azon, hogy városunkban született és halt meg, itt koronázták királlyá is. Halálakor pedig itt, Esztergomban ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Első királyunk életműve által városunk kiemelkedik az ország városainak sorából, Magyarország bölcsőjeként tekinthetünk rá. Éppen ezért nekünk, esztergomiaknak fontos feladatunk, hogy elérjük, minden magyar azt érezze: el kell látogatnia ide egyszer. Ez a kötet is ezt a nemes célt szolgálja.
A beszédek sorát Kotán-Wieszt Eleonóra művészettörténész folytatta, aki szakmája szempontjai felől közelítve beszélt a könyvről. Mint elmondta: az évszázadok folyamán az épített értékek nagymértékben jelölik egy város státuszát a többi városhoz képest. Esztergom a korai időktől kezdve folyamatosan lakott település, nem elhanyagolható módon kiemelkedő világi és vallási központ, tehát ez azt is jelenti, hogy az építészetben a város fontos szerepe egyértelműen megmutatkozik. A tanulmányok bemutatnak olyan értékeket, melyek az idők folyamán elpusztultak és csak arra utaló nyomok, levéltári adatok őrizik emléküket, vagy melyek régészeti kutatások alapján fellelhetőek, vannak természetesen fennmaradt épületek és átépített épületek – mert egy épület leggyakrabban akkor marad fenn az utókor számára, ha azt az adott kor elvárásai szerint újítják, kiegészítik. A szerző nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy Prokopp Mária felkérésének eleget téve az Esztergom-kertvárosi Szent István király plébániatemplomról írhatott a kötetben. Röviden ismertette választott témáját, végezetül pedig elmondta, hogy a kötnyv egy fantasztikus kezdeményezés Professzor Asszony részéről, hiszen a város csodálatos értékeit bemutatni kötelességünk.
Ezt követően Schmöltz Margit írónő, az Esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatója lépett a pulpitushoz, hogy írói szempontok alapján reflektáljon a kötetre. Lírai hangvételű beszédében arról elmélkedett, hogy egy város olyan, mint egy szerteágazó és összefogott műalkotás, melyet az emberben lévő teremtő akarat emelt. Múltunkat kevés dolog őrzi olyan erősen, mint az építészet, mely a kultúrával – a zenével, irodalommal, képzőművészettel – együtt adnak betekintést letűnt korokról. A városok képe örökké változik, az épületek sorsa mindig esetleges, talán csak az utak kanyarulatai mutatnak némi állandóságot: honnan indulnak, hová érkeznek. A kötet véleménye szerint is hiánypótló. Dacára annak, hogy több mint ötvenen vettek részt elkészítésében, többet jelent, mint puszta leltár: Esztergom lelkét próbálták megragadni. És a mű nemcsak a múltról szól, hiszen az emberi teremtő elme ott dolgozik a tervekkel, ötletekkel teli sorokban. A könyv voltaképpen olyan, mint Magyarország első városa: közös akaratból, együttműködve épült fel.
A beszédek között Pálmai Árpád zenével elevenítette meg azt az ezer évet, amely magában a kötetben is megjelenik. A gregorián, reneszánsz és klasszicista dalok között megidézte az esztergomi rítus dallamát, és olyan híres szerzők műveit sorakoztatta fel, mint amilyen esztergomi Farkas András, Balassi, Beethoven, Schubert, Kecskés András dallamára pedig még Petőfi Sándor versét is meghallgathatták a megjelentek.
A beszédek végeztével Alberti Péter alpolgármester úr egy nagy csokor virággal köszönte meg Prokopp Máriának ezt a hatalmas munkát. Mária néni elmondta, hogy a kötet egyik fő célja az identitástudat erősítése az esztergomiakban. Hogy városunk diákjai azt érezzék, igenis nagy dolog az, hogy esztergomiak. A rekonstrukció ezzel kívánja segíteni a jövőt. Véleménye szerint ez a kötet a turizmus szempontjából is hasznos lehet, hiszen ha a benne foglaltakat meg kívánják nézni az idelátogatók, akkor bizony nem egy-két napot kell itt eltölteniük. Beszélt még arról is, hogy hatalmas, országos az érdeklődés a könyv iránt. Viszont közel sem teljes ez a több mint 600 oldalas alkotás, még rengeteg olyan építészeti mű van a városunkban, melyről írni érdemes – és írni is kell. Mária néni tehát még tele van tervekkel.
