Online is fő a biztonság!

Az internet megkerülhetetlen és szerves részévé vált mindennapjainknak. Legyen szó vásárlásról, bankolásról, kapcsolattartásról vagy éppen hasznos információk felkutatásáról – az élet minden területén kiszolgál minket. Bárhol, bármikor – az okostelefonok tömeges elterjedésével már nem vagyunk otthonunkhoz kötve, az utcán sétálva, várakozás közben is szörfölhetünk. Egy szó mint száz: kitárult előttünk a világ. Ennek azonban – minden hasznossága és előnye mellett – megvannak a maga árnyoldalai is.

Egyre több helyen és egyre kreatívabb módokon ütik fel fejüket az internetes csalások. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az Esztergomi Rendőrkapitányság 2022. évi beszámolója, melyben külön felhívják a figyelmet a virtuális csalásokra. Az online térben elkövetett csalások nyomozáseredményességi mutatója például 2022-ben az előző évi 0%-ról 82,3%-ra nőtt. Beszédes számok ezek! Ha nem vigyázunk, mi magunk is könnyen áldozatokká válhatunk. Hogyan ismerhetjük fel, hogy át akarnak minket verni? Hogyan védhetjük meg magunkat ellenük? És mit tudunk tenni, ha már megvan a baj? Rövid összefoglalónkban megpróbáljuk megválaszolni ezeket a kérdéseket, valamint bemutatni a leggyakoribb online csalások módszereit.

Ha tematizálni próbáljuk az átveréseket – melyeknek se szeri se száma –, akkor alapvetően két nagy csoportra osztva érdemes őket vizsgálni: az egyik fő csoport az érzelmi alapú becsapás, míg a másik a hivatalos(nak tűnő) lopási kísérlet.

Az érzelmi alapú kategória legismertebb és legősibb változata az úgynevezett „Nigériai-csalás”, melyben egy rendszerint külföldön élő vagy ott rekedt ember először a bizalmunkba férkőzik (nem ritkán szerelmi kapcsolatot próbál kiépíteni), majd ezt követően konkrét összegben anyagi segítséget kér tőlünk (például hazautazáshoz, hogy végre találkozhassunk, stb.), melyet természetesen busásan megjutalmaz majd. Közösségi médiában és társkereső platformokon lehet ezzel a típussal találkozni a leggyakrabban, de e-mailben is kereshet minket (újabban ennek eklatáns példája a gazdag özvegy, aki haldoklik, és nekünk szeretné adni vagyonát – melyhez elengedhetetlen a banki adataink megadása).

Számos válfaja, trükkös alternatívája van ennek a típusú csalásnak, egy azonban közös: az elkövető minden esetben az érzelmeinkre apellálva próbálja meg ellopni az adatainkat vagy pénzt kicsikarni belőlünk.

A másik kategória a hivatalos megkeresés, mely érkezhet e-mailben, sms vagy hamis telefonhívás formájában. Ilyenkor minden esetben hivatalos szerv küldi a hamis megkeresést (legtöbbször banknak adják ki magunkat) és próbálják megszerezni az adatainkat (nem ritkán erőszakosan, fenyegetőzve követeli tőlünk a bank, hogy kattintsunk az általuk küldött linkre). Ez talán a legveszélyesebb típus, hiszen remekül tudják (akár logókkal, akár a stilisztikailag pontos nyelvezeten megírt/elmondott szöveggel) imitálni a valódi hivatalos megkereséseket.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?

• Semmilyen körülmények között ne adjon meg bizalmas információkat, banki adatokat vagy azonosítókat e-mailben érkező felkérésre!
• Ne kezdeményezzen fizetést levélben kapott felszólításra!
• Kéretlen levél esetén figyelje a nyelvezetet: a nigériai levelekre jellemző a pongyola megfogalmazás, a számtalan nyelvtani és stilisztikai hiba. Ám sok esetben épp ez támasztja alá a történetet: a „tört magyarság”, a megtévesztő történetben szereplő külföldi levélíró kísérlete, hogy magyarul próbáljon meg segítséget kérni. Ha ilyen levelet kap, legyen megfontolt és gyanakvó!
• Ne legyen hiszékeny: ne higgyen e-mailben érkező, már-már romantikus történeteknek! Nem reális, hogy ismeretlenek a könnyű meggazdagodás lehetőségét ajánlják fel másoknak. Ha ilyen tartalmú levelet kap, gyanakodjon!
• Legyen különösen éber, ha egy „banki” e-mail bizalmas információkat kér, például az online banki jelszavát! A bankok kizárólag biztonságos módon, az online banki felületen kommunikálnak az ügyfelekkel, sosem kérnek bizalmas adatokat ilyen formában!
• Ne kattintson az üzenetben lévő hivatkozásokra, és ne nyissa meg a mellékleteket, a webes bejelentkezések címeit inkább manuálisan gépelje be, vagy használja a hivatalos banki oldalt!
• Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvételekkel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél identitásáról! Különösen igaz ez az elektronikus kommunikációra: ne válaszoljon a gyanús e-mailekre!
• Keressen nehezen észrevehető különbségeket a feladó címében: a nulla például „o” betűnek tűnhet! Vesse össze a küldő e-mail címét a bank korábbi üzeneteivel!
• Mindig tartsa naprakész állapotban szoftvereit, beleértve a böngészőt, a vírusirtó programokat és az operációs rendszert!

Ha úgy látja, minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de bejelentést tehet személyesen is bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon. További hasznos, informatív részletekért látogasson el a https://kiberpajzs.hu/ weboldalra.