Gyász

Életének 90. évében, 2023. 07. 29-én elhunyt Bányai Mátyás tanár úr.

Bányai Mátyás 1933. 12. 20-án született Budapesten. Egész fiatalon találkozott azokkal a természettudományokkal, amelyek a pályaválasztásában meghatározók voltak. A fizikával kis gimnazistaként Öveges tanár úr könyvében, majd kicsit később, egészen élményszerű formában a kémiával. Egy gyermekkori barátja jóvoltából került a kezébe Méhes Lajos egyetemi magántanár kémiai kísérletezésre buzdító könyve. Barátjával kis házi laboratóriumot „alapítottak”, és attól kezdve minden zsebpénzüket kísérleteik „finanszírozására” fordították. A tizenéves kor elejének talán a legnagyobb élménye volt a természet közvetlen megismerése, a mindennapi életünkben szemünk előtt rejtve maradt anyagi átváltozások közvetlen közelről történő szemlélése. Erről ő maga így emlékezett vissza: „A borszeszégő imbolygó fakó lángja, a görebben fortyogó folyadék desztillálása, a víz elektromos szétbontása, a telített oldatból kiváló gyönyörű timsókristályok teremtette fauszti műhely hangulata, a lombikban fejlődő színes gázok látványán túl egy kicsit a világ egészének, az élet rejtettebb kérdéseinek a megismerésére is ösztönözte a mohó kamaszkíváncsiságunkat.”

A fiatalkori megismerések, élmények jelentős szerepet játszottak későbbi pályaválasztása során is, amikor tanárnak állt. Felsőfokú tanulmányait az ELTE kémia-fizika szakán végezte, 1957-ben diplomázott, 2007-ben vehette át aranydiplomáját. Pedagógusi karrierjét 1958-ban kezdte. 1962-től az esztergomi Szent István Gimnázium matematika, kémia, fizika és elektrotechnika tanára.

Nevét számos kiadvány őrzi, iskolai évkönyveket, tudományos értekezéseket szerkesztett. Legfőbb hagyatéka, melyet hosszú évek kitartó, elszánt munkájával ápolt, azonban az esztergomi Szent István Gimnázium fizika tantárgytörténeti és iskolatörténeti gyűjteménye. A közel 250 darabos gyűjtemény olyan kuriózumokat tartalmazott, mint például annak legrégebbi darabja, a Wolfgang Paul Jenig nürnbergi ceruzagyártó által készített 18. századi armilláris szféra, amely az éggömb főköreit szemlélteti, vagy épp az a csillagászati-földrajzi, mozgatható diapozitív-sorozat, amelyet 1890-ben, Angliában a Flatters & Garnet cég készíttetett. Igen érdekesek a 19. század első felében készült villamos gépek működését szemléltető eszközök sorozata, a hangrögzítés felé tett első lépésnek számító Edison-féle ónfóliás fonográf, vagy az 1852-54-ben a bécsi Prokesch-féle műhelyben készített csillagászati távcső, amelyest Rimely Mihály pannonhalmi főapát ajándékozott a gimnáziumnak 1854-ben. Külön szakkatalógust, eszközönként külön-külön leltárlapot készítettek az eszközök nyilvántartására. Később bővült ez a gyűjtemény más iskolatörténeti emléktárgyakkal, például diáksapkák, kitűzők, iskolatáskák, tanári noteszok, tollszárak, cserkésznapló, ballagási tarsolyok, állami címeres, iskolai névtáblák, százéves iskolapadok stb. kerültek a gyűjteménybe.

Tanár úr munkássága, elhivatottsága, szakmai odaadása példa volt kollegái, diákjai számára egyaránt.