24. január 09. 09:07 kedd (4 hónapja)
Az emberi élet természetszerű sajátossága a kíváncsiság. Kíváncsiak vagyunk a világra, a környezetünkre, emberekre, akik köztünk élnek, és természetesen a múltunkra. Ilyenkor karácsony közeledtével sok család veszi elő a fényképalbumokat, az öreg papírdobozokban tárolt emlékeket, és felidéz arcokat, embereket, történeteket, és mindig az a legizgalmasabb, amiről a legkevesebb információ maradt fent. Most karácsony közeledtével lapunk is ezt teszi. Arra kértük G. Tóth Franciskát, a Babits Mihály Emlékház irodalmi muzeológusát, hogy nyissa fel kedvünkért a képzeletbeli megsárgult papírdoboz tetejét, és meséljen!
Van ugyanis olyan esztergomi karácsonyi népszokásunk, aminek töredékesen még él az emléke, és van egy örökéletű Babitsunk, akinek karácsonyi témájú műfordítása értékes és szép gondolatokkal üzen.
- Bábtáncoltató betlehemes. Hogyan képzeljük el ezt az egyedi népszokást, kik gyakorolták és milyen emlékei maradtak fenn nekünk, mi mindent tudunk róla?
- Örömmel számolhatok be róla, hogy több esztergomi intézményt és pedagógust is ismerek, akik az esztergomi és környékbeli néphagyományokat nemcsak őrzik, hanem éltetik is. Ennek egyik alapja az, hogy ismerik azokat a tudományos munkákat és gyűjtéseket, amelyek a 19. század második felében kezdődtek ezen a téren. Másik forrása pedig éppen az, amelyről karácsonykor különösen szólnunk kell: az idősebb korosztályok megszólítása. Kérjük meg őket, mondják el, milyen volt a régi világ, milyen szokások szerint éltek, hogyan éltek. Nádasiné Nimmerfroh Ildikó, a Szentgyörgymezei Óvoda mesterpedagógusa egyszerre kutatja és kollégáival együtt örömmel élteti régi néphagyományainkat. Ildikó idős emberektől töredékeket hallott még az esztergomi bábtáncoltató betlehemesekről.
Móricz Zsigmond leírásában: „Egy kis társaság szövetkezik össze, a melyben van nagy angyal, kis angyal fehér ingben, bőgatyában, koronaszerű papírsüveggel; van öreg pásztor, és kis pásztor kifordított bundában, báránybőr-süveggel; az öreg pásztor kampós bottal, tarisznyával, a kis pásztor meg persellyel jár. Hatalmas léczből, papírból csinált betlehemet hordanak, a melyet a két angyal hord a nyakában általvetőn. A széles elejű nagy betlehemnek két tornya van, középütt az istálló, a melyben van egy szamár, két tehén, két bárány, Szűz Mária, Szent József, egy kis babab, két angyal, jászol, csengettyű stb. A két torony alján egy-egy nyitható ajtó van, melyen át az istálló előtt tánczoltatott bábok megjelennek és eltűnnek. A bábok ezek: két fekete, két fehér juhász, angyal, ördög és asszony.” A bábtáncoltató betlehemezés szokása az előfordulási helyei szerint négy ponton sűrűsödött: Balaton déli része, Felső-Tisza mente, Vajdaság és a mi környékünk. Az a sajátossága, hogy a karácsonyi betlehemezés kellékeként hordozott betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Az esztergomi betlehemeseknek adománykérő versikéjük is volt: „Amit szánnak a kasszába, tegyék bele hamarjába!” Két angyal pedig így énekelt:
„Ti kis madárkák szálljatok ide,
Itt fekszik Jézus a jászolban íme,
Csija-buja, csija-buja!
Kanáli, csizecske,
Kisjézusnak tessen,
Melyet Szűz Mária
E világra hoza, Glória!”
- Melyik irodalmi alkotást elevenítené fel most, karácsonykor?
- Esztergomiként és az Esztergomot szeretők közül sokan közel érzik magukhoz Babits Mihályt, teljességet kereső, távlatos látásmódját. Művein keresztül költői nagyságát és emberi alakját is. Talán meglepő kitérő egy karácsonyi beszélgetésben, mi is Illyés Gyulától olvassuk a nagy költő szavait, miszerint néhány középkori himnuszt: „…az esztergomi strandon fordítottam. Ott ismételgettem sorait, és hirtelenül rátaláltam a magyar fordítás ütemére és szavaira.” Eredményesen, hiszen az Amor Sanctus című műfordítás gyűjteménye (1932) ötven középkori himnusz szövegét tartalmazza egy fontos, bevezető esszével együtt: „A latin himnuszok zengése hazánkban…sűrűvé s önkénytelenné válik, mint a szívdobbanás, s a magyar szív együttdobogott már a Nyugatnak, a keresztény Európának szívével.” Babits a Karácsonyi szekvencia kapcsán megjegyzi: „…óh hit és jámborság csodája! — ezekből a szeszélyes hosszúságú mérték és ütem nélküli sorokból olykor a pásztorok és angyalok éneke csendül ki, főleg ahol ama bethlehemi csengő is idézi és igézi — a rím!”
KARÁCSONYI SZEKVENCIÁJA
Ejha, énekeljük
szent dícséretre méltón
ennek a napnak verseit,
melyen fény jelent,
szívünket vidítani!
Az éjjel ködei közé
tűnnek bűneink
fekete árnyékai.
Ma szülte a Tenger
szűz Csillaga
e világra
az új üdvösség örömét,
kitől fél a Pokol
s a kegyetlen
Halál retten:
ez fogja őt megölni még!
Nyög legyőzve
a régi kórság:
prédáját a sárga kígyó
veszti már.
A hullt ember,
a tévedt bárány,
örök kincsét visszalelni
kezdi már
Örülnek e nap a
mennyei
szent seregek, az angyalok,
mivel az elveszett
tízedik
drachma, im, megtaláltatott.
Az éjszakának is
új csillaga van,
melyre bölcsek bölcs szeme
riadt hajdanán.
Nyájak mesterei
sugárt láttanak:
Isten vitézeinek
arca vakitott.
Örülj, Isten anyja, kit
körülállnak
szent bábák módjára
dalolva az
angyalok,
s zengve az Urat!
Krisztus, Atyád egyfia,
ki érettünk
embertestet vettél,
fogd föl forró
szíveden,
aki buzgón kér!
S kiknek így
emberségben részesük
méltóztattál, Jézus,
lenni, fogadd méltón,
könyörgésüket:
tedd, hogy ők
istenségben legyenek
részeseid, Isten,
méltasd őket erre.
Isten egyfia!
- Bezárta kapuit, hogy tavasszal újra nyissa a Babits-ház, és nagy feladatot hoz a következő esztendő, mivel Babits Mihály 1924 márciusában vásárolta meg nyaralóját az esztergomi Előhegyen. Hogyan készülnek a centenáriumra?
- Babits Mihály esztergomi honfoglalása hivatalosan 1924. március 27-éhez kötődik. Ezen a napon vásárolták meg ugyanis azt a présházat, amelyről később Babits úgy nyilatkozott, hogy „ösztönző otthon és nyájas pihenő” lett számára. Tudjuk, hogy számos verse, alkotása Esztergomban született. Noha az őszi, téli hónapok idején a család visszaköltözött Budapestre, kötődésük mégis élő maradt, mert levelezés útján tartották a kapcsolatot esztergomi barátaikkal. Einczinger Ferenc és testvére, Sándor télen is figyelte a házat. Egyik alkalommal értesítették is Babits feleségét, Ilonkát, hogy a nagy hidegben a gondosan eltett befőttek bizony szétfagytak. Tavasszal azonban előkészítették a házat és kertet. Így újra kezdődhetett az alkotásban gazdag esztergomi élet, és természetesen a befőzés is.
Valójában tehát 2024-ben Babits Mihály esztergomi jelenléte kerekedik immáron 100 esztendővé, amelybe természetesen emlékezete, a ház viszonytagságos története, valamint az utóbbi évek megújulása is beleíródik. Esztergom az elmúlt évtizedekben is hűségesen őrizte a nagy költő esztergomi jelenlétének emlékét. Mi is erre készülünk a jövő évben. Tervezett programjaink és ötleteink mind azt szolgálják, hogy az eddigi hagyományok méltó folytatói és megújítói legyünk. Babits nyári háza egyszerre emlékhely és műhely is, amely az irodalom és művészet titkaiba enged betekinteni. Készülünk régi és új látogatóink fogadására.
