Esztergom a Dunakanyar fővárosa logo
 Magyar kultúra napja

Magyar kultúra napja

24. február 12. 08:51 hétfő (22 napja)

Idén is átadták a Babits-díjakat

2024. január 22-én tartották meg a Szentgyörgymezői Olvasókörben a Magyar Kultúra Napját.

Mi is a magyar kultúra napja?

A kézirat tanúsága szerint 201 éve, 1823 január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című versét. Ennek apropóján 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Érdekesség, hogy a kéziratról sokáig azt hitték, elveszett, ám 80 éve, 1944-ben megégve, de szövegében szinte teljesen végül előkerült. Addig azonban igencsak kalandos utat járt be!

Kölcsey ugyanis a Himnuszt egy kéziratcsomag részeként jegyezte le, melybe a költő folyamatosan másolta be verseit, ám ez a kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Arra vonatkozóan már nincs adat, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához (egyes vélekedések szerint még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy), tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta.

A verset 180 éve, 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc.

Ünnepség Szentgyörgymezőn

Mára már hagyomány, hogy a magyar kultúra napját a Szentgyörgymezői Olvasókörben ünnepelhetik meg az esztergomiak. A jeles nap alkalmából ebben az évben rendkívüli irodalmi kávézót rendeztek Reichert Gábor irodalomtörténész vezetésével, akinek ezúttal Szabó T. Anna József Attila-díjas magyar költő, műfordító, író és a Dalinda a capella trió voltak a vendégei.
Az ünnepség kezdetén Müller Mátyás szavalatában hangzott el a Himnusz. A rendezvényen beszédet mondott Hernádi Ádám polgármester, aki hangsúlyozta: "A kultúra mindig is meghatározó szerepet töltött be Esztergom 1050 éves történelmében. Számos kimagasló művész köthető városunkhoz, akik itt éltek vagy alkottak."

Ezt követően a Babits Mihály-díj „Esztergom Kultúrájáért” kitüntető címek átadása következett. A megtisztelő címet minden évben hárman vehetik át, azok, akik tevékenységükkel Esztergom kulturális életében kiemelkedő munkát végeztek. A 2024-es díjazottak Udvardyné Pásztor Ágnes, Végvári Ágnes valamint a Strigonium Consort Régizene Együttes voltak.

Udvardyné Pásztor Ágnes

Pásztor Ágnes zenei pályája lakóhelyén, Budapesten a III. kerületben kezdődött. A Leöwei Klára Ének-zene tagozatos Általános Iskola tanulójaként a III. kerületi Állami Zeneiskola zongorista, majd a II. kerületi Állami Zeneiskola orgonista növendéke volt.
Középiskolai tanulmányait a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgona tanszakán folytatta Virágh Endre, majd Szathmáry Lilla orgonaművészeknél. A szakközépiskolás évek alatt fuvolázni is megtanult, mely tanári pályafutásában, valamint szimfonikus zenekari munkájában nagy szerepet játszik.
Főiskolai végzettségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán ének-zene, karvezetés és zongora kiegészítő szakon szerezte.
Mint orgonista és mint a Kőbányai Szent László Plébániatemplom másodkántora a Budapesti Kántorképzőn 1991-ben szerzett kántori oklevelet.
1992 és 1996 között a Budapesti Monteverdi Kórus tagja volt.
A diploma megszerzése után az Esztergomi Városi Zeneiskola fuvola tanára, korrepetítora, fafúvós tanszakvezetője, illetve az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar fuvolása lett.
2001 óta a Zeneiskola igazgatója és vezetői teendői mellett zongorát és szolfézst tanít.
Az Esztergom-kertvárosi Szent István Király plébániatemplom és a Dorogi Szent Borbála plébániatemplom kántor-karnagya.

Végvári Ágnes

Végvári Ágnes 1959-ben született Gödöllőn. Édesapja Végvári István János festőművész, Esztergom díszpolgára, édesanyja Sára Veronika Majer István-díjas óvodapedagógus. A gyermekek és a művészetek szeretetét szüleitől örökölte, akiknek emlékét a mai napig tisztelettel és hálával ápolja.
Középiskolai tanulmányait az Esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban végezte, ahol 1978-ban érettségizett. Majd az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán folytatta tanulmányait ének-pedagógia szakon. A diploma megszerzése után 1981-ben a hévízgyörki Petőfi Sándor Általános Iskolában helyezkedett el tanítóként, képesítés nélküli énektanárként. A Hévízgyörkön töltött évek alatt osztálytanítói és szabadidő szervezői feladatokat is ellátott. Tanítói és zenei pályáját a hévízgyörki évek nagyban meghatározták, jó szívvel gondol vissza első munkahelyére.
1987-ben kezdett az Esztergomi József Attila Általános Iskolában tanítani, ahol 28 évet töltött napközis nevelőként, ének-zene tanítóként és utolsó ott töltött éveiben igazgató-helyettesként.
A József Attila Iskolában töltött évek során több száz gyermekkel ismertette és szerettette meg a népdalokat.
2016-ban egy hosszú hangszálgyulladás miatt elhagyta a pedagógusi pályát, azonban a köznevelés mellett maradt és Esztergom Város Önkormányzatánál köznevelési főtanácsosként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
Szoros kapcsolatban állt a város oktatási intézményeivel, felélesztette és megújította a városi közös ballagás hagyományát, melyet azóta is minden évben megrendezünk. Több éven át szervezte meg a városban dolgozó közmunkások karácsonyát, a városi Pedagógus Napot és a városi Mikulás ünnepséget. Egy lány édesanyja és most már három unoka nagymamája.

Strigonium Consort Régizene Együttes

Az első években a város múzeumaiban adtak rendszeresen koncerteket „reneszánsz udvarok” hangulatát idézve. Az eltelt évtizedekben az együttes többször is átszerveződött. 1994-től az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán rendszeresen adtak hangversenyeket. A város kulturális életében fontos szerepet töltöttek be a kezdetektől, városi, önkormányzati rendezvények, ünnepségek keretében. 1997-ben Bamberg, 2000-ben Gniezno testvérvárosok kulturális kapcsolatainak elindításában fontos szerepet töltöttek be. 2003-ban a skóciai Midlothian Council és Komárom-Esztergom megye 30 éves testvérmegyei jubileumi „Barátság Fesztiválon vehettek részt. Ennek keretében adtak koncertet az Edinburg melletti Rosslyn Chapelben. Európa számos városában mutatkoztak be: Donaueschingen, Maintal, Lindau, Helsinki, Prága, Pozsony, Érsekújvár, Rév-Komárom, Párkány. Az együttes műsoraiban a középkori, reneszánsz és barokk zenei korokból válogatnak. Kiemelten fontosnak tartják a magyar reneszánsz udvari zene megismerését és népszerűsítését. Az esztergomi Biblioteca, Barkóczy kódex kottás kéziratából is több táncot feldolgoztak az együttes számára. Több alkalommal kortárs zeneszerzők műveit is bemutatták. 2015-től Pintér János kezdeményezésére az együttes újból aktívan koncertezik. A Régizene Együttes tagjai: Pásztói Tamás, Pásztóiné Wagner Judit, Kékesi Gyula, Nyeső Ildikó, Wildné Grób Mária és Penyigei-Manczur Krisztina (Pintér János 2023-ig).

Városi sziluett
Interreg Kisfaludy Széchenyi2020