25. április 26. 07:24 szombat (6 napja)
2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, akinek földi maradványait a mai napon helyezik örök nyugalomba. Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánítja. Így történt ez 2005. április 8-án is, II. János Pál pápa temetésének napján. „Ez megfelel a hagyományoknak és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt, a nemzet gyászát” – jelentette be a pápa halálhíre kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A magyar jogszabály meghatározása szerint a nemzeti gyásznap: a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés. Nemzeti gyásznapot legutóbb 2017. január 23-án rendeltek el az olaszországi buszbaleset áldozatainak emlékére.
Ferenc pápára emlékezünk!
Ferenc pápa a katolikus egyház 266. pápája és Vatikánvárosi Állam vezetője. Ő az első pápa a jezsuita rendből, az első, aki az amerikai kontinensről és a déli féltekéről származik, valamint az első, aki Európán kívül született vagy nevelkedett a 8. századi III. Gergely pápa, a szíriai származású egyházfő óta.
Jorge Mario Bergoglio Buenos Airesben, Argentínában született, és egy súlyos betegségből való felépülése után, 1958-ban csatlakozott a jezsuita rendhez. 1969-ben szentelték katolikus pappá; 1973 és 1979 között Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban a Buenos Aires-i főegyházmegye érsekévé nevezték ki, majd 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá kreálta. XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor. Pápaként Bergoglio a Ferenc nevet választotta, Assisi Szent Ferencre való tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében. Közéleti szerepvállalása során alázatáról, Isten irgalmának hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a szegények iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté.
2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.
Kedves európai parlamenti képviselők!
Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes viszonyítási pontot jelentve az egész emberiségnek.
Pápasága során két alkalommal is ellátogatott hazánkba: először 2021-ben, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére, majd 2023-ban tett apostoli látogatása során.
Ferenc pápa 2025. február 14-én került kórházba a római Gemelli-klinikára, miután hörghurut tünetei jelentkeztek nála. Az orvosi vizsgálatok során kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, ami súlyosbodott, és – bár a kórházból még hazaengedték, és néhányszor megjelent a nyilvánosság előtt is – végül április 21-én, húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt. 2024 novemberében a Vatikán nyilvánosságra hozta az akkor már rossz egészségi állapotú pápa rendelkezéseit a temetésével kapcsolatban. Ezek több szempontból is eltérnek a kialakult hagyománytól. Egyrészt XIII. Leó pápa 1903-as temetése óta először a Vatikánon kívül, a Santa Maria Maggiore-bazilikában kíván nyugodni, ahova külföldi útjai előtt imádkozni járt. A temetés szertartásán is egyszerűsítenek. A pápa a hosszú ideje fennálló hagyománytól (három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsó) eltérően egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsó mellett döntött. Azt is elrendelte, hogy a temetés előtt ne terítsék ki a régi szokás szerint, hanem nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
