22. szeptember 06. 08:59 kedd
Magyarország 2022-ben ünnepli az Aranybulla kibocsátásának 8oo éves évfordulóját.
Magyarországon az Aranybulla volt az első oklevél formájában kiadott királyi kiváltságlevél. 1222. április közepén állíthatták ki, de a pontos dátumot nem ismerjük. Kiadásának okai és előzményei ma is kutatás tárgyát képezik.
Az oklevél fohászkodással kezdődik, majd annak megjelölése következik, hogy ki és milyen tisztségében adta ki azt „Isten kegyelméből”. A legfőbb részt, az uralkodói rendelkezéseket, valamint az Aranybullában foglaltak betartását garantáló ellenállási záradékot a köszöntés és a dokumentum kibocsátásának indoklása előzi meg. Az oklevél méltóságsora az egyházi tisztségviselők felsorolását tartalmazza.
Az arany függőpecsét
Az oklevél leglátványosabb eleme a mindkét oldalán mintát viselő arany függőpecsét, az aranybulla. A bulla előlapján a király, II. András trónon ülő alakja látható. Jobb kezében liliomos végű jogart, baljában keresztes országalmát tart. Az uralkodó liliom mintájú, nyitott koronát visel, mellette kétoldalt az univerzum szimbólumai (nap, hold) helyezkednek el. A feliratkör magyar nyelvre fordítva: „András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya.”
A pecsét hátlapján látható címer először Imre király 1202-es aranypecsétjén jelent meg, majd II. András aranybullás oklevelein. Mivel mindkét, egymással hadakozó testvér használta, feltételezhető, hogy azt apjuktól, III. Bélától örökölték. A hétszer vágott – színesben: vörös-ezüst – pajzs az ország címere lesz. A kiemelkedő, páros mezőkben oroszlánfigurák találhatók. A hátlapon a következő körirat szerepel: „II. András, III. Béla király fiának pecsétje.”
