22. október 13. 07:48 csütörtök
A Concerto Budapest szimfonikus zenekar Mozart műveiből rendez ingyenesen látogatható koncerteket.
Október 15-én, szombat este fél nyolctól az esztergomi bazilikában lépnek fel a művészek. A mintegy egyórás Mozart hangversenyt a D-dúr kürtverseny nyitja, ezt követi a C-dúr versenymű fuvolára és hárfára, majd a Jupiter néven híressé vált C-dúr szimfónia zárja. Keller András vezényel, Kaczander Orsolya fuvolán, Lenka Petrovic hárfán, Tóth Bálint kürtön játszik majd. A műsort nyitó D-dúr kürtverseny csakúgy, mint a zeneszerző két másik e hangszerre komponált concertója barátja, a virtuóz Joseph Leutgeb számára íródott, s mindössze két tételből áll. Második, Rondo tételének kézirata tele van szokatlan előadói utasításokkal, mint például „légy bátor” vagy „ó, micsoda disszonancia”, amelyek minden bizonnyal Leutgebnek szóltak.
A fuvolára és hárfára írt C-dúr versenyművet Mozart párizsi útja során írta megrendelésre, amiért végül sosem kapta meg fizetségét. Bár ma már a hárfa minden szimfonikus zenekar állandó részét képezi, a bécsi klasszika idején még ritkaságnak számított ez a hangszer, így igazi kuriózum e darab a komponista életművében.
Mozart 1788-ban keletkezett utolsó három szimfóniájáról már a 19. században is úgy vélekedtek, hogy a „zeneművészet égboltjának legfényesebb csillagai”. Ezek közül a fenséges fanfárral induló C-dúr szimfónia nemcsak a publikumot, de a zenésztársadalmat is lenyűgözte. A darab csúcspontja a virtuóz technikával kidolgozott finálé, melyben egy gregorián motívumot idéző témából átvezető téma, melléktéma és zárótéma bontakozik ki, aztán végül egyszerre is megszólalnak. A „Jupiter-szimfónia” elnevezést a neves impresszáriónak, Haydn „londoni” szimfóniái megrendelőjének, Johann Peter Salomonnak tulajdonítják.
A program ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. – áll a zenekar hirdetményében.
Ezt követően október 16-án 12.30-kor az esztergomi ferences templomban lépnek fel. Mozart: B-dúr fagott-cselló szonáta, K. 292, D-dúr divertimento, K. 136, Klarinétötös, K. 581 csendül majd fel. Miranda Liu hegedű, Kakutani Satoko hegedű, Móré László brácsa, Aranyos János cselló, Klenyán Csaba klarinét, Mohai Bálint fagott.
A hangverseny nyitószáma, az ifjú Mozart fagott–cselló szonátája valószínűleg 1775 elején Münchenben készült báró Thaddäus von Dürnitz amatőr fagottos megrendelésére, akinek állítólag ezen kívül más műveket is komponált fagottra és zenekarra. Mohai Bálint, a Concerto Budapest szóló fagottművésze így ajánlja: „Valódi adomány nekünk fagottosoknak és csellistáknak ez a frappáns mű, ami minden kétséget kizáróan ténylegesen Mozart tollából való. Szinte látom magam előtt a 19 éves fiatal mestert, ahogy egy napsütéses délutánon mosolyogva gondolt egyet, s leírta ezt a könnyed három tételes duettet. Mely, mint Mozart műveinek többsége, „egyszerű, de nagyszerű”.
A koncert második műveként felcsendülő a D-dúr divertimento az első abból a három divertimentóból (a divertimento egy szórakoztató kamarazenei műfaj), melyeket Mozart 1772 elején, mindössze tizenhat évesen komponált. A háromtételes darab szólisztikus jellegzetességeket mutat, hangszerelésében a vonósnégyeseket idézi. Olasz mintákat vett hozzá alapul a szerző, de sokban támaszkodott Joseph Haydn és testvére, Michael Haydn kvartett-divertimentóira is.
A két csodálatos darabot követően zárásként megszólaló kvintett, melyet Mozart egy levelében Stadler-kvintettnek nevezett, 1789-ben született. Az elnevezés Anton Stadler, „a kitűnő klarinétos és könnyelmű barát” személyére utal, akinek több művét is ajánlotta a zeneszerző. Az A-dúr alaphangnem Mozartnál rendszerint a boldog szerelemmel függ össze, az ötösben a klarinéton megszólaló dallamok az operák szerelmi jeleneteit idézik. - a zenekar ismertetése.
A Concerto Budapest egyedülálló októberi koncerthétvégéje kiemelkedő művészeti élményt és hangulatos kikapcsolódást ígér minden korosztálynak.
