22. október 25. 08:42 kedd
Az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az Esztergomi Magyar-Lengyel Baráti Társaság szeretettel meghívja Önt 2022. október 28-án, pénteken 16 órakor kezdődő ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra az Erzsébet-parkban található Sobieski-szoborhoz!
Emlékezzünk közösen az 1683-as párkányi csatára és Esztergom török alóli felszabadulására!
Esztergom felszabadulása
Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, amely többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A lengyel seregben lipek hadak is eredményesen harcoltak.[5] A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét és megerősítette e városok őrségét.
Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg 28 000 katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8000 török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett.
A győzelem lendületében a seregek ostrom alá vették Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért.
Maga Sobieski levelében így számolt be a történtekről:
Szentséges és boldogságos Krisztusban Atyának XI. Ince urnak, urnak, Isten kegyelméből pápának, a római szent és egyetemes egyház főpapjának, a legkegyelmesebb urnak.
Szentséges és boldogságos Atya, Legkegyelmesebb uram, uram ! Szentségednek boldogságos lábai csókolása után ajánlom magamat és enyéimet. Oh ki mondhatja el Istennek bölcsessége és okossága gazdagságának magasságát ? A legszentebb és oszthatatlan Szentháromság tiszteletére negyven nap között a törökökkel, vagyis a nyugatnak a kelettel vivott harca után, két győzelmet, úgymint a minden századokon és példákon túlemelkedő bécsin és a párkányi vérengzőn kívül, midőn a Dunában vér folyott, megkoronázta az Ur, a hadseregek munkáját, hitének kedveért szentségednek áldása által ugy, hogy Esztergom, Magyarország prímásainak és érsekeinek ősi székhelye, a meredek sziklán levő vár, melybe szem alig hatolhat be, mely terjedelmes adózó tartomány és a Duna felett uralkodik, nem csak a túlsó Magyarországnak, hanem Görögországnak és egyéb hatalmas országoknak kulcsa, melyek felett a porta hatalma rettenthetetlennek tartatott, a lotharingiai fenséges hercegnek, a bajor választó fejedelemnek személyes és az egész seregnek közreműködésével, a kereszténységnek harmadik napra megadással birtokába jött. Kilöketett belőle több mint három ezret számoló várőrség, visszahagyván 60 nagyobb ágyut. A mecset, mely 140 éven át a mohamedán vakhitnek szolgált, a szeplőtelen báránynak felajánltatott. Mely székesegyházban, habár romoktól eltorzítva, mindamellett kiváló szépségű kápolnájával, mely régi diszü és az angyaloktól köszöntött Szűznek épségben levő képének van szentelve, habár azt a vakhit megszentségtelenítette és beszennyezte, mégis abban Istenünknek az első, remegéssel tisztelt áldozatot sz. Simon és Juda apostolok napján bemutattuk, amit legnagyobb tisztelettel az apostolok küszöbének tudomására hozom. A győzedelmet továbbra is kihasználni tiltják a kitört ragályok stb.Esztergom várában október hó 28-ikán az Urnak 1683. évében. Ugyanazon Szentségednek legalázatosabb fia, János Lengyelország királya
(in: Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából)
