Mariazell

A kedvelt nyaralóhely (kötélpálya, túraútvonalak, különböző kategóriájú szállodák, stb.) és egyben a legjelentősebb közép- európai zarándokhely, legfőbb nevezetessége az értékes műkincseket rejtő, román és gótikus falmaradványokra épített barokk bazilika. A zarándoklatok célpontja egy késő román stílusú faragott Mária-szobor (12. század).

Földrajzi fekvése:
Mariazell az északi Mészkő-Alpok területén helyezkedik el, az alsó-ausztriai határvidéken. Mariazell 868 m-es tengerszint feletti magasságon fekszik, a Bürger-Alpok lábánál. A völgye 100 méterrel alacsonyabban található. Ez a medence közepes magasságú hegyekkel van körbevéve. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét. 

Mariazell jellegzetességei:
A hely legfőbb jellegzetessége a Bazilika, ami a Szűzanya otthonául szolgál. Ez évente zarándokok ezreit vonzza ide egész Európából. Csoportokat és az egyedül utazókat érdekli a tekintélyes építmény kisugárzása és évszázadok óta ide járulnak a Magna Mater Austriae-hoz, hogy „Ausztria anyjától” segítséget és tanácsot kérjenek.
Mariazell főtere a centrumban található a Bazilika mellett. Itt találhatóak Mariazell legrégebbi házai. A felújított és újjáépített főtér egyben a hely turisztikai központja.
A Bazilika melletti árusoknál emléktárgyak kaphatók, amelyek Mariazellre és a Bazilikára emlékeztetik az embereket. Rózsafüzérek és gyertyák mellett igazi helyi kézműves tárgyak is találhatóak itt.
A sétálóutakon körbe lehet sétálni Mariazellt, és élvezni lehet ezt a kitűnő környezetet, a jó levegőt, valamint a gyönyörű kilátást.
A mariazelli park, ellentétben a főtér sürgés forgásával, egy nagyon csöndes hely. A kirándulók és pihenésre vágyók inkább ide látogatnak el. Itt nincsenek zarándokok, de található itt egy óvoda, egy középiskola és egy minigolf pálya. Körmenetek minden szombaton és nagyobb ünnepnapokon kerülnek megrendezésre (május 1-től – október végéig).
A város akkor a legszebb, ha több száz zarándok gyertyákkal és fáklyákkal énekelve vonul át rajta. A látvány leírhatatlan élményt nyújt az ott járónak.

Bazilika (Szűz Mária Születése Bazilika):
1157-ben alapították, kezdetekben a helyén csak egy kápolna állt. A legrégibb építmény Henrik, Morvaország őrgrófja idejére (kb. 1160-1222) tehető. A gótikus kórus 1340-ben, míg a „hosszúház” – egy egyszerű, háromajtós csarnok - 1360-ban jött létre. Az építmény I. Lajos királytól nagy támogatást kapott. A templom kívül-belül egyesíti magában a gótikus és a barokk stílust: két barokktorony fogja közre a hatalmas, szintén gótikus stílusú középső tornyot, amely kő dekorációkkal van díszítve. A kupola alkotja a boltozat keleti részét, a magasra tűzött ablakok adják különleges jellegét. A magas csarnokra oldalsó kápolnák kerültek, e felett futnak az empóriumok, amelyek a régi és az új kincseskamrákba torkollanak.
A Mariazell-i bazilikának (1907-ben emelték Basilica minor rangra) két központja van: a vallási részét a „Kegyesség” kápolna, míg a művészi részét a főoltár halász alakja képviseli. Mindezt túlszárnyalja a „Kegyesség kép”, egy késői román stílusú szobor a Szűzanyáról, ahogyan a gyermeket a jobb karjában tartja.
Az osztrák és az európai történelemben is szerepet játszik Mariazell. Pápalátogatás (utoljára 1983), plébános zarándoklatok és diákcsoportok keresik fel a várost. Magyar zarándokok sokszor fordulnak meg  Mindszenty sírjánál (pl. az ún. „Sokféleség zarándoklása 1996-ban). Hagyományos zarándok csoportok és megszámlálhatatlan magányos zarándok fordul itt meg, akik könyörögnek vagy köszönetet mondanak. Ez teszi Mariazell-t Ausztriában a zarándoklás központjává.

A Salza:
A nagyrészt még ép és érintetlen folyóvidék a Salza folyó mentén  ideális élettér  a növények és állatok számára egyaránt. Stájerország 77,6 km összhosszúságú második legnagyobb folyója teljes hosszúságában biztosítja a legjobb minőségű ivóvizet. A Salza állandóan változó képet mutat a szemlélőnek. Alámosott, meredek partjával kígyózik át a sziklafalak közt, hogy végül egy széles kavicságyba ömöljön.

A Bürger-Alpok:
Ez a hely az alsó-ausztriai Alpok kilátója. Kiváló hely sétákra, kirándulásokra. Gyönyörű kilátás nyílik innen Mariazell vidékére és az Alpokaljára.
Mariazellből egy sífelvonó segítségével közelíthető meg az 1247 m magason fekvő turistaház. A hegy csúcsán 1266 m magasságban lévő János főherceg menedékházat 1908-ban építették.

Mariazell legendája:
A távoli kolostorban, Szent Lambrecht-ben, amelyhez Mariazell környéke is tartozott, Otker apát arra az elhatározásra jutott, hogy elküld ide egy Magnus nevű szerzetest, hogy az itt megtelepedett juhászok lelkipásztora legyen. A szerzetesnek volt a cellájában egy nagyon szeretett Madonna szobra, amit saját maga faragott. Otker apát megengedte, hogy ezt a szobrot a szerzetes magával vigye az útra. Amikor a nehéz vándorút vége felé (1157. december 21-én este) célja közelében járt és már kinézett magának egy helyet hogy megpihenjen, hirtelen egy magasba nyúló szikla zárta el az útját. Ekkor már beesteledett, a szerzetes elcsüggedt és könyörögve fordult a Szűzanyához segítségért. Abban a pillanatban a szikla megrepedt és utat nyitott a szerzetesnek. Azután látott egy magaslatot és felmászott rá. Miután ezt megtette, letette a szobrot egy fatönkre – amely még ma is megvan a helyiség oltárában – és később épített egy kápolnát fölé. Itt lelkipásztorkodott és így lett ez a kápolna az egész környék szellemi központja.


Magyarok Mariazellben:
„Nem idegen talajon jár az a magyar zarándok, aki ellátogat Mariazellbe, melynek történelme négy felvonásban elevenedik meg előtte.
Az első felvonás a 12. század derekán kezdődik (1157). A legendás hírű Magnus nevű szerzetes ekkor érkezik ide és épít a magával hozott Madonna-szobor és önmaga számára egy kápolnát (Mariazell). A környék lakói hamarosan tömegesen megélik a szobor által jelzett Istenanya jelenlétét.
A második felvonás I. Henrik morva őrgrófhoz fűződik. A gróf és felesége ugyanazt álmodják: „Gyógyíthatatlan betegségetekből meggyógyultok. Hálából látogassatok el Stájerország erdők között lévő kápolnácskájába.” Ennek helyére egy kis templomot építtetnek. (1200)
A magyarok zarándoklása Mariazellbe a harmadik felvonásban kezdődik. Az első - mégpedig a fő -szereplő Nagy Lajos királyunk. Az országát és apósát délről fenyegető „hitetlen népek”, a törökök ellen hadjáratot indít. A kétszeres túlerő elől már visszavonulásra gondol, amikor álmában a zelli Boldogasszonytól bíztatást kap: „Támadd meg bátran az ellenséget! Te fogsz győzni.” Ennek zálogául hajnalban a táborba is magával vitt Anjou-liliomokkal díszített Madonna-képet a mellén találta. Vitézei a hír hallatára fellelkesedtek és fogadalmat tettek, hogy a győzelem után seregesen Zellbe zarándokolnak. Erről Mannesdorfer János, Zell anyakolostorának, St. Lambrechtnek a krónikása számol be (1487). Nagy Lajos hálából a képet felajánlja Mariazellnek és egy háromhajós gótikus templomot épített az első kis templom helyére. Ettől kezdve
a magyar történelem szomorú századaiban sok bizakodó imádság talált itt meghallgatásra, melyről számos emlék, fogadalmi kép, hálatábla tanúskodik a kincstárban.
A negyedik felvonás a 15. század második felében kezdődött. Az anyakolostor Domenico Sciassia építőmesterrel a templomot barokk stílusban megnagyobbíttatja, aki az eredeti gótikus részt is átépíti. Az ekkor kialakított oldalkápolnák közül négyet magyarok díszítettek fel. Mariazell így lett a magyarok szent helye. Egymást érik a zarándoklatok, főleg gyalog, Magyarország messzi tájairól is. Ezek között a legnagyobb (200 pap és 30.000 zarándok) a Scitovszky hercegprímás vezette volt, 1857-ben. Ez lett a császár és a nemzet kibékülésének nem titkolt előkészítése.

Az elmúlt évtizedek jelentős eseménye: itt nyugodott 1975 és 1991 között Mindszenty József bíboros hercegprímás. Mariazell így az elnyomatás éveiben  a szabadság szimbólumává, a külföldi magyarság nemzeti kegyhelyévé vált.

A második világháború után megindult magyar zarándoklatok között 2000. szeptember 23-24-én negyvenhatodszor találkoztak a magyarok a ’Magyarok Nagyasszonya’ címet viselő mariazelli Boldogasszony előtt. A zarándoklatot Dr. Szendi József ny. veszprémi érsek vezette. Különös jelentőséget kapott ez a zarándoklat a Nagy Lajos-féle kegykép másolataként elkészült hímzett zászló szentelése által. A zászlóanya a Grazban élő Zichy-Steeb Mária Magdolna grófnő volt.

Mariazell és Magyarország kapcsolatai:
Konferencia Esztergomban:
A szakrális helyek történetében vannak kiemelkedő dátumok, mint a 2002-es, az európai hírű ausztriai kegyhely és hazánk kapcsolatában. Míg másutt a történelem esemény-krónikáját írják, itt a lelkiségtörténet kap hangsúlyt. Nagy Lajos királyunk uralkodása - a lovagkirály eszményében a Mária-lelkület -, s az itthoni Mária-tisztelet találkozott a XIV. század derekán Mariazellben. A gótikát felváltó reneszánsz, bár nem mindig kap elismerést, mégis a benső szabadság ősi mozdulatában egyre meghatározóbb az oltalomkeresés: Mária mindannyiunk édesanyja, Magyarok Nagyasszonya, Ausztria Patrónája.

Ezzel a címmel tartottak háromnapos konferenciát Esztergomban május 6-tól, osztrák, német és magyar előadókkal. A fővédnökök Paskai László bíboros, prímás és Mádl Ferenc köztársasági elnök voltak. Elsőként a két város polgármestere testvérvárosi oklevelet írt alá, ettől kezdve "hivatalossá" váltak az évszázados kapcsolatok. A konferencia a Paskai László bíboros által bemutatott szentmisével vette kezdetét, a Bazilikában felhangzott Liszt Ferenc Esztergomi miséje.
Mariazell „titokzatos” történetének ilyen mélységeket átfogó elemzésére eddig nem került sor. Tizenegy előadó lépett a mikrofon elé. Köztük Walter Brunner grazi professzor Mariazell történetéről adott átfogó beszámolót, hangsúlyozván: a szent hely históriája jóval korábbi időkben kezdődik a XIV. századnál. Szerencsés pillanat Nagy Lajos csillagórája, hiszen attól kezdve új szemlélet, lelkiség erősíti a két ország katolicizmusát. Fazekas István bécsi levéltári delegátus a magyar nemesség zarándoklatáról számolt be: a barokk korban, főleg a nyugat-magyarországi főnemesség népszerűsítette Mariazellt, míg a kor főpapsága jórészt hazai kegyhelyekhez kötődött. A felvilágosodás korának átmeneti visszaesése után, a romantika idején, az arisztokrácia ismét Mariazell felé fordul.
Ladocsi Gáspár püspök az Új Ember kérdésére kifejtette, hogy a mariazelli zarándoklatok az idegen támadások elleni magyar erőfeszítésekhez kötődnek. Nagy Lajos király a török felett aratott győzelméért hálából építtette a magyar kápolnát, s később, a XVIII. századi zarándokok is úgy gondolták, hogy a mariazelli Szent Szűz közbenjárásának köszönheti az ország megszabadulását a töröktől. Esterházy Imre prímás különösen kedvelte a kegyhelyet, Ausztria és Stájerország valamennyi főpapja itt köszöntötte őt 1745-ben. 1848-49 tragédiája után a Ferenc József okozta sebekre "válasz": a kegyhely 700. évfordulójára Scitovszky prímás országos zarándoklatot hirdetett, amelyen több mint 25 ezer magyar zarándok vett részt. A zarándok szándék ez volt: az uralkodó is engesztelődjék meg a magyarsággal.
Mariazellt bensőségessé tette nekünk Mindszenty bíboros személye, akit itt temettek el, majd innen hozták vissza hazájába, hogy végső nyugalmat nyerjen Esztergomban.
Bánhegyi Miksa bencés könyvtáros Koptik Odó sankt lambrechti benedek-rendi tudós munkásságát méltatta, aki Mariazellben is szolgált, őre volt a kegyhely kincstárának. 1739-ben Dömölkre érkezett, ahol először a templomot igyekezett rendbe hozni, majd egy kápolnát emelt a Ság-hegyen, ahol elhelyezte a Mariazellből magával hozott kegyszobrot. Ezzel a gesztussal kezdődött igazán Celldömölk lelkiségtörténete...
Tóth Sándor főiskolai tanszékvezető búcsújárásokról, zarándokhelyekről szólt, ahogyan azok a magyar irodalomban századok óta jelen vannak, míg Prokopp Mária művészettörténész Nagy Lajos király művészeti támogatását fejtette ki: Mariazell számos értéket köszönhet az uralkodónak.

Mariazell testvérkapcsolata Esztergommal:
Szerződéskötés ideje: 2002.
Kiemelkedő program a szerződéskötés óta a 2003. szeptember 20-21-i 49. Magyar Zarándoklat Mariazellben.
Mariazell városa minden évben hivatalos delegációt hív az adventi ünnepségekre.
Az utóbbi években az Esztergomi Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola zenekara tart fenn rendszeres kapcsolatot a Mariazelli Zeneiskolával.

A város honlapja: http://www.mariazell.gv.at/