Párkány

Párkány 1991 októbere óta testvérvárosa Esztergomnak. A szerződéskötés alapja és indoka: a fennálló sokrétű kapcsolat (történelmi, társadalmi, földrajzi, személyes, kisrégiós, ipartelepítési, munkaerő-gazdálkodási stb.)

A két város és környéke – az évszázadok folyamán és a legutóbbi időkben is – igen sok szállal kötődött össze. A rokoni és baráti, az intézményi és civil, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, az önkormányzati együttműködés a mindennapokat is behálózzák.  A polgármesterek, képviselők és bizottságok közötti munkamegbeszélések éppúgy rendszeresek, mint az együttes részvétel az állami, nemzeti, városi ünnepeken, illetve a párkányi Simon Júda Vásáron. 
Az énekkarok, zenekarok, képzőművészek kölcsönös bemutatkozásai, cserelátogatásai mindig értékes mozzanatai a két város kulturális életének. Az iskolák kapcsolatrendszere is élő és előremutató. Kiemelkedő a Piktor Nemzetközi Gyermek Képzőművészeti és Honismereti Tábor, amelyre minden évben Szlovákiából is érkeznek gyermekek. Párkányi kapcsolatrendszerünk példaértékű lehet a határmenti városok együttműködésében.

A Mária-Valéria híd
Párkány és Esztergom között évszázadokon keresztül volt híd, illetve átkelő. A török korban épült hajóhidak többször elpusztultak és újjáépültek. A 18. században Barkóczy Ferenc érsek jóvoltából ún. repülőhíd létesült a két part között. Az 1762-ben átadott létesítményen 6-8 perc alatt értek át a túlsó partra. 1842-ben Rudnay Sándor érseksége alatt a repülőhidat hajóhíd váltotta fel.
Ez az 1848/49-es szabadságharc idején megsemmisült ugyan, de 1851-ben Scitovszky János érsek helyreállíttatta. A múlt század végére a hajóhíd elégtelenné vált. A kormány a pozsonyi és komáromi vashíd megépítése után vette tervbe az esztergom-párkányi híd megépítését. Vaszary Kolos érsek - megkönnyítendő a híd építését – „a közérdek előmozdításának szándékától vezettetve” örökre lemondott a vámszedés jogáról. Cathry Szaléz és fia budapesti hídépítő vállalkozók 1893-ban írták alá a szerződést, és két év múlva, 1895. szeptember 28-án ünnepélyes külsőségek között - az ország főméltóságainak jelenlétében - átadták rendeltetésének a Mária Valéria hidat. 1919 nyarán a csehszlovák helyőrség felrobbantotta a híd Párkány felőli első ívét. A teljes helyreállítást csak a 20-as években végezték el, a gyalogos forgalom számára az átjárást addig ideiglenes megoldással biztosították. A második világháború végén, 1944 karácsonyán a visszavonuló német csapatok levegőbe röpítették a híd három középső ívét.
1999. aug. 31-én a szlovák kormány jóváhagyta az Esztergom és Párkány közötti Mária-Valéria híd újjáépítéséről szóló szlovák-magyar szerződést. A dokumentumot szeptember 16-án Párkányban írta alá a két ország miniszterelnöke. A híd felújítása összesen 19,4 millió euróba, azaz mintegy 900 millió koronába került. Ebből 10,9 millió eurót (500 millió korona) állt Szlovákia. A híd felújítására mindkét ország egyaránt 5 - 5 millió euró támogatást kapott a Phare - program keretében, a csatlakozó útszakaszokat és a további létesítményeket az országok a saját területükön maguk finanszírozták. A MÁV- és útlevélellenőrzést szolgáló létesítmények a párkányi oldalon épültek fel.  A híd a nemzetközi személy- és autóbuszforgalmat, illetve a 3,5 tonnát nem meghaladó teherforgalmat szolgálja.
A Mária–Valéria híd hivatalos átadási ünnepségét 2001. október 11-én tartották, ezt mindkét városban háromnapos rendezvénysorozat kísérte. Azóta minden év őszén hasonló kétparti „híd-ünneppel” emlékeznek meg az újjáépítésről, mint a két város  és környékük második világháború utáni történetének legfontosabb eseményéről. Az itt lakók számára a híd nemcsak a folyamatos átjárás nyitott lehetőségét biztosítja, hanem szimbólumává is vált: egy térség természetes összetartozását és a magyar-szlovák-európai összefogást, együttműködést is jelképezi.

Vadas – Termálfürdő
Az 1978 nyarán megnyitott fürdőtelep, fokozatos fejlesztés eredményeként, jelenleg csúcsidőben 8000 vendéget képes naponta fogadni. Az ún. Vadas-réten 1972-ben fúrt kútból - 210 méter mélységből - másodpercenként 53-57 liter 40 fokos, 0.72 g/liter ásványianyag- tartalmú víz buzog, amely fürdő (26-34 fok közötti) hőmérsékletűre hűtve, a pihenést, gyógyulást és a sportolást is szolgálja. Négy medence szabadtéren, kettő pedig a fedett uszodában várja a vendégeket. Egy kéthektáros tavon csónakázni és horgászni is lehet, és számos egyéb szolgáltatás is gazdagítja a kínálatot: gyermekjátszótér, lassú, gyors és légpárnás csúszdák, teniszpályák, minigolf, strand-röplabda stb. Szálláslehetőséget egy nyaraló-telep, két autós-kemping és a 2003-ban átadott háromcsillagos szálloda nyújt.

Testvérvárosi programok

2001-ben, a Mária Valéria híd átadása felerősítette a kapcsolatok erősségét. Az önkormányzatok, valamint a művészeti, kulturális, oktatási intézmények és szervezetek kapcsolata élő és mindennapos. Kiemelendő a Piktor Nemzetközi Gyermek Képzőművészeti és Honismereti Tábor, melyre Szlovákiából is érkeznek gyerekek. A két város kapcsolatában kiemelkedő minden évben a Hídünnep, a Hídfutás, melyet közösen szerveznek és bonyolítanak.

A város honlapja: https://hu.sturovo.sk/