20. május 12. 19:05 kedd
Az esztergomi érsekség az 1001. áprilisában tartott ravennai zsinaton született meg, mint a német birodalmi egyháztól független önálló magyarországi egyháztartomány érseksége. Azért Esztergom lett a magyar egyház központja, mert ez a város számított a királyság székvárosának.
277 év kivételével- amikor az oszmán török megszállás miatt az érsekség Nagyszombatba helyezte át központját (1543 – 1820), az egyházmegye székhelye folyamatosan Esztergom.
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az esztergomi bazilika, teljes nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház.
A város területén az egyháznak 8 temploma és 8 kápolnája található.
